Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 10. (Zirc, 1991)
DIETZEL GYULA: Új nappalilepke faj a Bakonyban. Adatok és megfigyelések a Colias erate ESP. (1804) bakonyi terjeszkedéséről (Lepidoptera, Rhop., Pieridae)
Befejezés Nyitott kérdés, hogy az elkövetkezendő évek mit hoznak faunánk új tagja számára. Benépesíti-e az egész Bakonyt, majd idővel a Dunántúl teljes területét? Eljut-e az Alpok térségéig, vagy marad a hegy-, domb-, és síkvidék lakója? A Kárpát-medence meghódítása, - kivéve a még e tekintetben bizonytalan magashegységi régiót, - nagyon valószínűnek látszik. Ezt igazolja a gyors eddigi térhódítás, a faj rendkívüli dinamizmusa és a vele járó gyors alkalmazkodó képessége. Nincs kizárva; hogy feljut a magashegységekbe is, legfeljebb annak klímája csak két generáció kinevelésére lesz képes. Tisztában vagyok azzal, hogy a közlemény sűrűn tartalmaz feltevéseket, valószínű elvárásokat és egyelőre nem kikristályosodott, tehát nyitott, jórészt megválaszolatlan kérdéseket. Egy, a kitörés évét repülő, bevándorlás alatt álló fajnál, amivel a kapcsolatos gondokat szaporítja a nem kimerítő, gyér szakirodalom, ez most még nem lehet másképp. Csekély mértékben továbbra is érezhető a tápnövénykérdés tisztázatlansága. Természetes ellenségeinek kutatása is csak a végleges megtelepedése után kezdődhet. Célom ezek ismeretében nem is lehetett a kimerítő elemzés, módom és időm csupán arra szorítkozhatott, hogy az általános ismeretek közlése mellett viselkedésének ismertetése tárgyában törekedhessek teljességre. Kívánnivalót, az idő szűkreszabottsága miatt még ez a témakör is hagyott maga után. Az észlelt jelenségek az areáját végleg elfoglaló faj esetében már aligha lesznek azonosak az 1990-es évivel. A bakonyi ökológiai viszonyokat csak évek múltán követi egy állandósult etológia. Ennek kutatása a jövő feladata lesz. Zárszóként köszönettel tartozom adatok és megfigyelések készséges közléséért Kartal Béla veszprémi, Németh Lajos tapolcai, és Szép Zoltán zalaszentmihályi kutatóknak, mely kötelezettségemnek ezúton teszek eleget. Kézirat lezárva 1990. november 11.