Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 10. (Zirc, 1991)

DR. TÓTH SÁNDOR: Adatok a mocsári szúnyog, Mansonia (Coquillettidia) richiardii (Ficalbi, 1889) életmódjához és magyarországi elterjedéséhez (Diptera: Culicidae)

sávjában Keszthelytől délre 1987-ben 40 izolátort (kirepüléscsapda) helyezett el, ezekben azonban a Mansonia richiardii imágónak mindössze 4 példányát találták (szóbeli közlés). Másik lehetőség a feltételezett tenyészőhely parti növényzetének, vagy méginkább a közelében lévő bokros-erdős területek hálózása. Amennyiben a hálózassál gyűjtött anyagban hím mocsári szúnyogokat találunk (főleg, ha nagyobb számban mint a nőstényeket), akkor az illető vizet Mansonia tenyészőhelynek tekinthetjük. A hímek ugyanis (ellentétben a nőstényekkel) nem távolodnak el messzire a tenyészőhelytől, hanem annak közelében jobb híján közvetlenül a vízparti sűrű növényzetben (nádas, sasos), párás környezetben tanyáznak. A hímeket a legnagyobb tömegben június közepén és második felében találhatjuk. Kvantitatív hálózassál és az eredmények kiértékelésével következtethetünk a Mansonia populáció nagyságára is. Példaként a II. táblázatban megtalálható egy Tihany környéki vizsgálat eredménye, ahol különböző helyeken kapott értékek egybevethetősége érdekében egységesen 100-100 hálócsapással történt a gyűjtés. A vizsgált terület 8 pontján 4 alkalommal összesen gyűjtött 17 725 rovarból 10 890 példány a csípőszúnyog (61,43%), illetőleg 9440 a Mansonia richiardii (53,25%), vagyis az összes csípőszúnyog 86,68%-a a mocsári szúnyog. Érdemes még megemlíteni, hogy a Mansonia richiardii példányok között 6748 a hím és csak 2692 a nőstény egyed, vagyis a hímek az anyag 71,48%-át teszik ki. A táblázat adataiból is egyértelműen kitűnik, hogy Tihany térségében a mocsári szúnyog fő tenyészőhelye a Külső-tó. A Mansonia richiardii bábja A mocsári szúnyog bábja külső alkatát tekintve ránézésre nem különbözik a többi csípőszúnyog bábjától. Mikroszkóp alatt azonban jól látható, hogy a többi faj bábjától eltérően a torából a légzőkürtök helyén hosszú, kissé hajlott és a végükön kihegyesedő légzőcsövek állnak, melyek segítségével nem csak rögzíti magát a vízinövények gyökeréhez, hanem az oxigén is ezen keresztüljut be a szervezetébe. Az eddigi tapasztalatok szerint a báb erősebben rögzül a növényhez, mint a lárva. Ennek az lehet a magyarázata, hogy bár potroha végén megtalálható a két evezőlapát, úszni meglepő módon nem tud (ellentétben a többi szúnyog a vízben kitűnően mozgó bábjaival). Potrohát csak minimális mértékben mozgatja, így azután, ha egyszer elszakad a növénytől, akkor arra nem képes visszakapcsolódni és rövid időn belül elpusztul. Laboratóriumban 22-24 óránál tovább nem maradtak életben a növényről zavarás következtében levált, vagy szándékosan leválasztott bábok. A bábok gyűjtése a lárvákéhoz hasonlóan történik. A lárvák irodalmi adatok szerint júniusban bábozódnak (MIHÁLYI-GULYÁS 1963). A bábozódás zöme valóban júniusban zajlik, de már május második felében is nagyon sok lárva alakul bábbá. Másképpen nem is kezdődhetne meg június elején robbanásszerűen az imágók tömeges kirepülése. Mansonia richiardii báb adat egyelőre kevés áll rendelkezésre. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a bábozódás időszakában alig volt gyűjtés. A Külső-tóban az első bábok 1989. május 13-án, majd azt követően május 21-én kerültek elő. Ezután legközelebb már csak augusztus 8-án történt a tónál lárvagyűjtés, de akkor bábot már nem sikerült találni. A Külső-tavon kívül báb-adat eddig csak a Velencei-tó dinnyési részének sekély parti területéről (1989.06. 27., 2 pld.), valamint a nyíregyházi Bujtosból (1990. 07. 28., 3 pld.) származik. A laboratóriumban tartott lárvák között május 8-án sikerült megfigyelni az első bábot, majd további kettőt 134n. A május 21-én a Külső-tóból behozott 18 lárva közül a rákövetkező 5 napon belül 8 bebábozódott. A víz hőmérséklete a bábok gyűjtése idején (05. 13-06. 21.) a Külső-tó sekélyebb részein reggel +12-13 C°, 14 óra körül 16-17 C° volt. Az imágók tömeges kelésének idejére, június elejére 20-23 C°ra emelkedett. A bábozódás a laboratóriumban is 18-20 C°-os vízben indult meg. A Mansonia richiardii rajzásdinamikai sajátosságai A mocsári szúnyog rajzásáról több helyen esett már szó ebben a dolgozatban. Szükségesnek látszik azonban összefoglalni és diagramokkal is szemléletesebbé tenni hazai adatok alapján a faj rajzásdinamikai sajátosságait. A faj lárvája kb. 10 hónapig fejlődik, de mivel az imágók rajzása és így a peterakás is hosszabb ideig elhúzódik, a lárvák élőhelyükön az év folyamán állandóan jelen vannak. Annyit talán érdemes megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a gyűjtés szempontjából a legkedvezőtlenebb időszak kétségtelenül jú-