Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 10. (Zirc, 1991)

DR. TÓTH SÁNDOR: Adatok a mocsári szúnyog, Mansonia (Coquillettidia) richiardii (Ficalbi, 1889) életmódjához és magyarországi elterjedéséhez (Diptera: Culicidae)

Bár a dolgozat végén megtalálható valamennyi rendelkezésre álló adat tételes felsorolásban, mégis célszerűnek látszik a lárvagyűjtési eredményeket a jobb áttekinthetőség érdekében külön összeállításban bemutatni. Hazánkban eddig az alábbi helyeken sikerült a mocsári szúnyog lárváját megtalálni: 1. Bázsai-öböl (Aszófő): 3 pld. 03. 27. 36 pld. 1989.03.30., 2 pld. 03. 30-, 8 pld. 04.18., 1 pld. •04. 14., 226 pld. 2. Buga-szegi-berek (Fonyód): 2 pld. 04. 18. 186 pld. 1989. 10.07. 05.13. 23 pld. 3. Bujtos (Nyíregyháza): 17 pld. 05.17. 26 pld. 1990.06.27. 05. 21., 18 pld. 4. Fenékpuszta (Keszthely): 3 pld. 08. 14., 7 pld. 1989.03.30., 1 pld. 09. 06., 12 pld. 1990.05.01., 2 pld. 10. 14., 6 pld. 5. Külső-tó (Tihany): 1175 pld. 12.08. 2 pld. 1988. 04. 05., 1 pld. 1990. 03. 12., 3 pld. 06.22., 1 pld. 04. 17., 2 pld. 09.29., 5 pld. 05. 25., 11 pld. 10.12., 16 pld. 06. 19., 1 pld. 10.18., 37 pld. 07.05. 8 pld. 11.02., 28 pld. 09. 14., 5 pld. 12.23., 12 pld. 10. 16., 23 pld. 1989.01.05., 8 pld. 11. 13. 9 pld. 03.07., 24 pld. 11. 24., 2 pld. 03. 13., 156 pld. 6. Szúnyog-sziget (Pákozd) 03. 23., 286 pld. 1990. 06.27. 4 pld. 03.24., 58 pld. A szerző által eddig gyűjtött Mansonia richiardii lárvák száma összesen: 1315 pld. Ebből a Külső-tóban gyűjtött lárvák száma: 1286 pld. Az alábbiakban érdemesnek látszik röviden jellemezni a gyűjtőhelyeket. 1. Külső-tó: A TihanyiTélsziget két állóvize (Belső-tó, Külső-tó) közül a Külső-tó a félsziget északi felének középső részén terül el. Jelenlegi formájában (ellentétben a Belső-tóval) tipikus dús növényzetű mocsár, melynek csupán 14%-a a nyíltvíz. A nyíltvíz azonban, mint az a tó részletét ábrázoló, a Kiserdő-tetó'ről készült madártávlati fényképről is kitűnik, nem összefüggő, hanem a növényzet kisebb-nagyobb foltokra bontja. A legújabb felmérések alapján (KÁRPÁTI et al. 1986) növényzetében uralkodó a nádas (43,45 há). Jelentős szerepet játszik még a széleslevelű gyékény (6,67 há), valamint a keskenylevelű gyékény (4,21 há). A fenti szerzők dolgozata alapján álljon itt a Külső-tó növénytársulásait és azok kiterjedését bemutató táblázat : Társulás kiterjedés %-os há-ban arány Scirpo - Phragmitetum 54,64 83,2 phragmitetosum 43,45 65,8 typhetosum angustifoliae 6,67 10,1 typhetosum latifoliae 4,21 6,4 caricetosum acutiformis 0,31 0,5 Caricetum acutiformis - ripariae 0,98 1,5 Nyíltvíz és Lemno - Potamea 10,08 15,3 A táblázat az eredetihez képest kissé módosítva lett, mert a szerzők (KÁRPÁTI et al. 1986) ugyanis a Külső-tóhoz veszik az azt szegélyező 8,6 há-ros területet is, mely azonban a mocsári szúnyog szempontjából már nem számít tenyészőhelynek. A Külsó'4ó vizét az elmúlt évszázadok folyamán többször lecsapolták. Erre első alkalommal valószínűleg 1803-ban került sor. A legutóbbi lecsapolása 195043en történt, amikor is a lecsapolással réteket, lege-