Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 10. (Zirc, 1991)

NÉMETH LAJOS: Adatok a Tapolcai-medence lepke (Lepidoptera) faunájához, I. (Diurna)

2. ábra: A dolgozatban szereplő gyűjtőhelyek a Bakony hegység UTM rendszerű hálótérképén, 1 X 1 km-es bontásban Második, - a salföldi csarabos lepkefaunájával foglalkozó műve (SZABÓK

Y 1989) szintén tartalmaz értékes ismereteket a Loweia alciphron, Euphydryas matuma, Pyrónia tithonus tenyészésével kapcsolatban. Ezen kívül említést tesz a Heodes virgaureae faj egy populációjáról is, s ezt mindenekeló'tt azért tartom rendkívül érdekesnek, mert ezen előfordulás valószínűsíti a régebbi Rédl Gusztáv-féle adatot is, melyet korábban teljesen lehetetlennek tartottam a fajnak alkalmas élőhelyek hiánya miatt. Ennek ellenére a medencében való kipusztulását bizonyosra veszem, s ezt mindenekelőtt éghajlati tényezőkre vezetem vissza, valamint arra, hogy a valamelyest is alkalmas élőhelyek szinte kivérel nélkül leromlottak, degradálódtak. Dietzel Gyula lepkész, Bakony-kutató is többször megfordult a környéken. Nevéhez fűződik többek közt a Loweia alciphron zalahalápi megtalálása, a az ottani Maculinea árion állomány taxonómiai értékelése. Ez a populáció - mint kiderült - új subspeciest képvisel, s az új alfaj a ssp. annarion DIETZEL nevet kapta (DIETZEL 1990). Ezt az élőhelyet egy veszprémi orvos-lepkész, Kartal Béla fedezte fel, ki Zalahalápon kívül Salföld környékén is gyűjtögetett, s ott elsőként találta meg az akkor Bakonyra nézve új Pyronia tithonus populációt, melyhez azóta csak egy tihanyi adat csatlakozott Buschmann J. révén, valamint egy káptalantóti lelőhely saját kutatásaim eredményeképp. Dietzel Gyula az előbbieken kívül gyűjtött még a Badacsonyon is, de ott saját elmondása szerint érdekesebb fajként csak a Scolitantides orion-t találta.