Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 9. (Zirc, 1990)

ROZNER ISTVÁN: Adatok a Bakony hegység levélbogár faunájához IV. (Coleoptera: Chrysomelidae, (l968-1988)

TN.: a bakfű (Betonica officinalis). Coll.: mgy (PA). Kőris-hegy: 1982.07.04., PA - Veszprém: 19B3.05.29., PA. 90. Dibolia depressicula LETZNER, 1846 - syn.: - laevicollis FOUDRAS, 1860 - Európai faj, mely északon Dél-Svédországig és Finnországig, keleten a Kaukázusig és Kazahszánig fordul elő. Magyarországon a hegy- és dombvidék lakója. A Bakonyból egy lelőhelyről került elő. TN.: a fekete peszterce (Ballota niggra), a veronika (Veronica sp.), és a pemeterfű (Marrubium sp.). Coll.: BTM. Természetvédelmi Őrház (Tihany): 1983.04.24., TS. 91. Dibolia rugulosa REDTENBACHER, 1849 - Közép- és Kelet-európai faj, mely a Kaukázus északi részein is megtalálható. Magyarországon az alacsonyabb hegy- és dombvidék pusztafüves lejtőin elterjedt és helyenként gyakori. A Bakony hegységben több helyen előfordul. TN.: a hamvas tisztesfű (Stachys recta). Coll.: BTM, mgy (PA,RI). Csóka-kő: 1983.08.01., TS - Dudar: 1981.06.21., RI - Káli-medence (Kővágóörs): 1973.04.07., TS - Pörkölt-hegyek: 1977.08.28., 0A. 92. Dibolia cynoglossi (K0CH, 1803) - syn.: - paludina FOUDRAS, 1860, - marubii HERING, 1824 - Franciaországtól a Szovjetunió nyugati részéig előforduló Dél- és Közép-európai faj. A Bakony hegységben új fajnak számít, mert csak a 70-es évek végén gyűjtötték két lelőhelyről. KASZAB (1962) a faunafüzetben tápnövényeként a közönséges ebnyelvűfüvet (Cynoglossum officinale) jelölte meg. M0HR (1981) hivatkozik KUNTZE (1937) munkájára, mely szerint Dibolia nem él Cynoglossumon, hanem a tápnövénye az orvosi pemetefű (Marrubium vulgare). HERING (1924) ezért írta le Dibolia marrubii néven a D. cynoglossit. Coll.: mgy (PA). Dudar: 1978.05.31., 0A - Hajmáskér: 1977.03.26., 0A. 93. Dibolia occultans (K0CH, 1803) - syn.: - menthae HERING, 1924 - Nyugat-palearktikus faj, amely előfordul Dániától délre csaknem egész Európában, Észak-Afrikában, a Kanári-szigeteken, Kisázsiában és Észak-Iránban. KASZAB (1962) a Kaukázusból is említi. Magyarországon a síkságon és a dombvidéken él. Az utóbbi évek gyűjtései során került elő, ez a Bakony hegységre nézve új faj, elsősorban a hegység melegebb részeiről, a Balaton környékéről. TN.: a menta-fajok (Mentha sp.). főként a vízi menta (Mentha aquatica) és a gyöngyajak-fajok (Leonurus sp.). Coll.: BTM, mgy (PA ,Rl). Alsóörs: 1977.04.24., PA - Balatonalmádi: 1976.06.15., KG - Káli-medence (Szentbékálla): 1973. 04.07., TS - Koloska-völgy: 1983.04.16., PA -Kővágóörs: 1984.04.15., PA - Nyirád: 1979.04.15., RI -Pörkölt-hegyek: 1978.07.23., 0A. 8. Nem: Sphaeroderma STEPHENS, 1831 94. Sphaeroderma testaceum (FABRICIUS, 1775) - Csaknem egész Európában és a Kaukázusban előforduló faj. Magyarországon, ezen belül a Bakonyban is, elterjedt és gyakori. TN.: az aszat- (Cirsium sp.) és a bogáncs-fajok (Carduus sp.). Coll.: BTM, mgy (PA,RI). Bakonybél: 1978.05.31., 0A - Csicsói-erdészlak (Balatoncsicsó): 1969.07.09., P - Keszthely: 1976.07.04., TS - Kiliántelep: 1976.06.20., PA - Koloska-völgy: 1977.08.13., PA - Körtvélyes: 1983.06.26., RI - Külső-tó (Tihany): 1983.06.26., RI - Pétfürdő: 1968.06.26., P - Vászoly: 1982. 06.27., PA. 95 Sphaeroderma rubidum (GRAELLS, 1858) - Circummediterrán faj, mely Európában felhatol Dániáig és Dél-Skandináviáig. Magyarországon sokfelé előfordul, de ritkább az előző fajnál. A Bakony hegységben inkább a magasabb részeken gyűjtötték. TN.: a pórsáfrány (Carthamus sp.), a szamárbógáncs (Onopordum sp.), és az ördögszem (Scabiosa sp.) fajok Coll.: BTM, mgy (PA). Elő-erdő (Ugod): 1976.06.28., BJ, f - Felső-Nyirádi-erdő (Nyirád): 1979.07.16., PA - Huszárokelőpuszta: 1977.07.30., PA - Páliháláspuszta: 1968.07.16., P. 9. Nem: Apteropeda STEPHENS, 1831 96. Apteropeda orbicuiata (MARSHAM, 1802) - Ezt az európai elterjedésű faj KASZAB (1962) szerint hazánkban ritka, csak a Budai-hegyekből, a Bakonyból és a Mecsekből volt ismeretes. A legutóbbi évek gyűjtései során a Magas-Bakony több lelőhelyén is gyűjtötték, itt nem látszik ritkának. Coll.: BTM, mgy (PA). Farkasgyepű: 1977.04.10., TL - Fekete-séd (Bakonybél): 1971.05.08., - Kék-hegy: 1982.10.24., PA - Kisszépalmapuszta: 1983.05.15., PA. 10. Nem: Chaetocnema STEPHENS, 1831 1. Alnem: Tlanoma M0TSCHULSKY, 1845 97. Chaetocnema (Tlanoma) chlorophana (DUFTSCHMIDT, 1825) - Ez a circumediterrán faj Magyarországon a dombvidék és az alacsonyabb hegyvidék lakója. Az erdei tisztásokon, erdőszegélyeken, patakok mentén elterjedt. A Bakony hegységben gyakori. TN.: a siska náditippan (Calamagrostis epigeios) és a fehér tippan (Agrostis alba). Coll.: BTM, mgy (PA,RI). Álmos-hegy, Eplény: 1973.05.16., TS - Balaton-part (Alsóörs): 1976.06.14., KG - Cuha-völgy (Zirc): 1970.06.27., TS - Csesznek: 1982.04.19., PA - Csicsói erdészlak (Balatoncsicsó): 1969.