Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 9. (Zirc, 1990)

DR. TÓTH SÁNDOR: A Külső-tó szitakötő (Odonata) faunája

A KÜLSŐ-TÓ SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJA DR. TÓTH SÁNDOR Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: Of the two standing waters of Tihany Peninsula jutting out far into Lake Balaton the dragonfly fauna of the marshy Lake Külső is more interesting and better known. By elaborating data of 6000 specimens, based on exactly 100 collections, the author gives a comprehensive qualitative and quantitative description of the lake fauna. One of its characteristic features that Lencorrinia pectoralis lives in the lake in remarkably big quantities. Of the 40 species recorded around the lake the following ones are worth mentioning: Coenagrion scitulum RAMB., Aeshna grandis L., Aeshna viridis EV., Anax parthenope SELYS., Sympetrum pedemontanum ALL., Leucorrhinia pectoralis CHARP. Bevezetés A Balaton-felvidékhez tartozó és a Balatonba mélyen beékelődő Tihanyi-félsziget mindig kedvelt gyűjtőhelyeim közé tartozott. A félszigeten tett gyűjtőútjaimon alkalomszerűen megfordultam a Külső-tónál is, de ott elsősorban Dipterákat találtam. Odonatológiai szempontból a tó iránti figyelmemet 1978-ban a Leucorrhinia pectoralis feltűnése keltette fel. Az 1970-es évek végén és az 1980as évek elején feltűnően gazdag lett a tó szitakötő faunája (feltehetően összefüggésben a tó vízszintjének mesterséges megemelésével). Erőteljes populációi repültek több érdekes fajnak. A legszembetűnőbb volt a Leucorrhinia pectoralis feltűnő gradációja. Szinte hihetetlen tömegben fejlődött ki a mocsárból és rajzott a víz közvetlen környezetében, elsősorban a Kiserdő tisztásain. Ezekben az években a tónál a gyűjtéseim is gyakoribbak voltak, később azonban egyre ritkábban fordultam meg ott. A szitakötő gyűjtésekben újabb lendületet hozott az 1985-ös év, amikor egy közös program keretében Dévai Györgygyei 2 éven keresztül vizsgáltuk a Bakony hegységben néhány élőhely, köztük a Külső-tó szitakötő faunáját, A Külső-tónál több-kevesebb alkalommal természetesen mások is gyűjtöttek szitakötőket, minden bizonnyal olyanok is, akikről én nem tudok. Nem lehetetlen, hogy a tónál az első gyűjtő Wéber Mihály volt, akinek a tollából Tihany szitakötő faunájával foglalkozó első dolgozat származik (WÉBER 1941). A Külső-tónál az alább felsorolt személyek által gyűjtött szitakötő anyag került be a Bakonyi Természettudományi Múzeumba. így az általuk gyűjtött anyag adatait is tartalmazza a dolgozatom. Csiby Mária Nyári Judit Havasi Istvánná Podlussány Attila Kasper Ágota Podlussány Lajos Klemm Ervinné Dr.Újhelyi Sándor Nagy Éva Dr.Tóth Sándor A Külső-tónál regisztrált gyűjtési alkalmak száma kereken 100, a gyűjtött példányok száma pedig meghaladja a 6 ezret. Az anyag 40 fajhoz tartozik, ennyi faj alkotja jelenlegi ismereteim szerint a Külső-tó szitakötő faunáját. A fentiekben ismertetett adabok kellő indokul szolgálnak arra, hogy a Külső-tó szitakötő faunájával önálló dolgozatban foglalkozzunk. Pusztán faunisztikai adatközlésről természetesen nem lehet szó, hiszen az adatok zöme már korábban megjelent (CSIBY 1981, TÓTH 1980, 1985b). Az érdekesebb