Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 9. (Zirc, 1990)

DR. TÓTH LÁSZLÓ: Perlodes Banks, 1841 és Capnia Pictet, 1841 új álkérész (Plecoptera) nemek előfordulása a Bakony hegységben

nyokat találtam: Cirkvenica, 1909.04. Id" leg. Biró; det. Aubert, 1954. - Cirkvenica, 1909.04. leg.Biró lg

; det. Joost. AUBERT (1966) és'ÚJHELYI (1969) cikkeiben felsorolt lelőhelyeket és egyéb adatokat itt nem részleteztem, a példányokat egyenlőre nem tudtam tanulmányozni. A faj előfordulása igen érdekes a magyar fauna jobb megismerése szempontjából, de állatföldrajzi szempontokból a nem többi fajának tanulmányozása is szükségesnek tűnik Közép-Európa, illetve a Kárpát-medence vonatkozásában: Capnia atra MORTON, 1896 (= ahngeri K0P0NEN, 1949 = praerupta BENGTSSON, 1933) - ILLIES, (1966) és ZWICK, (1973) szerint előfordul: Anglia, Ausztria, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Horvátország, Izland, Lengyelország, Németország, Norvégia, Románia, Skandinávia, Svédország, Szibéria. ILLIES, (1955) szerint mint boreo-alpin reliktum faj Észak-Európa és Közép-Európa (Alpok, Kárpátok) gyorsfolyású vizeiben él. A Kárpát-medencéből először FEKETE, (1925) közölte Szaloncáról, majd WINKLER, (1957) a mai Szlovákiából csak ezt az adatot ismertette. KIS, (1974) egyetlen adatát említi a Keleti-Kárpátokból. POMEISL, (1958) a szomszédos Ausztriából csak DESPAX, (1951) adatát közölte közelebbi helymegjelölés nélkül. A Budapesti Természettudományi Múzeum gyűjteményében közép-európai példányát nem találtam. Capnia nigra (PICTET, 1B33) (= conica KLAPÁLEK, 1909 = maynari NAVÁS, 1917 = apicalis NAVÁS, 1930) - Előfordul ILLIES (1966) és ZWICK (1973) szerint: Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Franciaország, Kaukázus, Magyarország, Olaszország, Örményország, Németország, Norvégia, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szibéria. ILLIES (1955) szerint előkerült nagyobb folyóvizekből, sőt állóvizekből is, leginkább Svájcban az Alpokban és azok előhegyeiben gyűjtötték, mint a C. vidua KLAPÁLEK, 1904 faj vikariánsát. Gyakran már hóolvadáskor megjelenik, II-V. hónapokban repül. A Kárpát-medence faunájából először SZILÁDY, (1912) közölte Nagyenyedről, ugyancsak a történelmi Magyarország területéről PONGRÁCZ, (1914) Nagyenyed, Szaloncza Tátra lelőhelyekről, majd FEKETE, (1925) Szalonczáról, DUDICH, (1943) Nagysalló: Zálogosi-patak, AUBL^T, (1966) Trencin (Trencsén)-ből említette. A mai magyar országhatárokon belül egyetlen előfordulását SÁTORI, (1939): Pécs: Bodó-hegyről közölte, amelyet később ÚJHELYI (1969) is idézett. A környező országokból POMEISL, (1957) Alsó-Ausztria, Észak-Tirol, Felső-Stájerország, KIS (1974) Romániából: Erdély 2, Keleti-Kárpátok 1 előfordulási adatát közölte. WINKLER, (1958) Szlovákiából egyáltalán nem említette. A Budapesti Természettudományi Múzeum Állattárának gyűjteményében a következő példányait találtam: Máramaros: Gyertyánliget, Santina-patak, 1940.0B.13., leg.dr. Fodor et dr. Kaszab, 2 ex. larva, det. dr. Boga; Hungária: Szaloncza, 1915,07.22., leg. Fekete By., Id", det. Joost, 1974; Trencsén, 1916.03.16., leg. Pazsiczky, Id*det. Aubert 1955. Capnia vidua KLAPÁLEK, 1904. Előfordul ILLIES, (1966) és ZWICK, (1974) megállapítása szerint : Anglia, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Island, Jugoszlávia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia, Szovjetunió: Altáj hegység, Novaja Zemlja. ILLIES, (1955) szerint az Alpok és egyes középhegységek patakjaiban él, A III-V. hónapokban repül. A Kárpát-medencéből PONGRÁCZ, (1914) Klapálek nyomán Körösmezőről jelentette előfordulását elsőízben. AUBERT, (1966) további 2 lelőhelyét közölte: Retyezát, Tátraszéplak. A környező országok kutatói, WINKLER, (1957) Szlovákiából a Tátrából, KIS, (1974) Romániából: Bihar-hegység 1, Dél-Kárpátok 4, Keleti-Kárpátokból pedig 2 újabb gyűjtési adatát közölte. Ausztriából POMEISL, (1958) csak Észak-Tirolból említi, SIVEC, (1980) Jugoszláviából: Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia területéről, de közelebbi hely megjelölés nélkül ismertette. A Budapesti Természettudományi Múzeum gyűjteményében a következő példányait találtam: Retyezát, leg.Újhelyi, 19 det. Aubert, 1954; Tátraszéplak, leg. Schmidt, IS det. Aubert 1954. A nem 4 közép-európai faja megtalálható a Kárpát-medencében, azonban mint a felsorolásból kitűnik, nagyon kevés adatuk ismert ezeddig, talán csak a 2, mai magyar területen is előforduló fajról tudunk valamivel többet. A bakonyi előfordulás sajátos, új szempontot ad a magyar fauna megismeréséhez.