Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 7. (Zirc, 1988)

ESZTERHÁS ISTVÁN: A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai

része sevas vizben oldódó ásványokba épült be /kalcit, aragonit/. A Kovácsi-hegy barlangtanilag legfontosabb része a bazalttakaró északnyugati peremén található, kb. 700 m hosszú, félkörives Bazaltutca. A Bazaltutca mindkét végén egy-egy kőbánya működik, az északkeleti végében a nagygörbői TSZ kőbányája, a délnyugati végében a vindornyaszőlősi állami kőbánya. Ebből következik, hogy a Bazaltutca, annak barlangjai csak munkaszüneti napokon látogathatók. A Bazaltutca a maga nemében egyedülálló képződmény hazánkban. Tájképi megjelenésén tul, geomorfológiai, tektonikai, szpeleológiai és biológiai szem-, pontból rendkivül érdekes, különleges és igy a természetvédelem számára feltétlenül megóvásra javasolt tájrészlet. A bazaltlepény peremének suvadásos letörésével keletkezett. JUGOVICS /1951/ szerint az állandó északi széljárás kifújta a bazalttakaró alól a homokot ós annak széle egyensúlyát vesztve megcsúszott, szeletekre tagolódva kidőlt, létrehozva a 15 - 20 m mély szakadéksort, a Bazaltutcát, PESTY /1864/ szerint még az 1850-es években is keletkeztek friss szakadások. 1. Szádok-barlang Kagygörbő határában, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájéban van a barlang. Nagygörbőről dél felé indul a 2 km-es portalanított üzemi ut a TSZ kőbányájához, mely érintési pontunk, parkírozó helyünk lehet a barlang felkeresése sorén. Csak munkaszüneti napokon érdemes a barlanghoz menni, mert az robbantási övezetbe tartozik^ de ekkor is be kelle jelenteni uticélunkat a. bánya őrházénál a szolgálattevőnek az esetleges kellemetlenségek elkerülése végett. /Mehetnénk más irányból is a barlanghoz, de az lényegesen körülményesebb, mint szót váltani a bányaőrrel./ A bánya üzemi épületeitől jobbra, nyugat felé a meddőhányó aljánál elhaladva érünk be a Bazaltutcába. A bányától mintegy 250 m-re a Bazaltutca szurdokszerü részén túlhaladva egy sokszáz éves, hatalmas, odvas hársfával szemben, a hegy felőli oldalban találjuk a barlangot. A szürke bazalt al-. kotta sziklafal törmelékbe burkolózó tövéből északnyugat felé néz szük bejárata. A barlangot 1985. május 11-én találtuk meg, illetve tártuk föl. Bejárata ekkor nem látszott, csak a törmelék közül hüvős, párás légáramlat jött, valamint a fölötte levő sziklafalon feltűnően élénkzöld mohaszonyeg utalt az esetleges üreg jelenlétére. A kőtörmeléket szétdobálva megnyílt az ut a barlangba. Ko - . rabban ismeretlen volt, sem az irodalom nem emliti, sem a helybeliek nem tudtak róla. Nevét a vele szemben lévő matuzsálem korú hársról, régi nevén szádokról /Tilia hibrid/ kapta. A barlang bejáratát egy 120 cm széles, 30 cm magas vizszintes rés alkotja. Bebújva a résen egy 2 m hosszú, 1,20 m széles, kb. 1 m magas, négyszögletű hasáb formájú fülkébe jutunk. A fülke falalt, mennyezetét egyenes kőlapok határolják, rajtuk gyöngyözve csöpög a viz. Alját féloldalasan apróbb bazalttörmelékből álló kup alkotja. A bejárattal szemközti falban néhány cm széles függőleges repedés van, melyből légáramlat jön /késő tavasszal/. A bejárati rés küszöbköve alatt laposan folytatódik a barlang a Bazaltutcát szegélyező törmelék alá. A barlang teljes hossza 5,20 m. Bejárasához segédeszközre nincs szükség, talán az elemlámpa nem bizonyul fölöslegesnek. A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű barlangnak tekintjük. A Bazaltutcával egyidőben keletkezett, amikor a hegy bezaltretegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. E mozgás széthúzódó repedéseket hozott létre. Egy ilyen széthúzott repedés alkotja a Szádok-barlangot is^ A barlang a mennyezetről csöpögő viztől közel 90-95 %-os páratartalmu. Erős huzatja arra utal, hogy összeköttetésben van további üregrészekkel is. Ásatásra, további feltárásra nem látszik alkalmasnak - tul nagy erő kéne a bizonytalan jelentőségű eredményhez. Igy helyi jelentőségű kis barlangnak számit. Irodalmi emlitése nincs. 2. Lepkés-barlang Nagygörbő határában, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájéban van a barlang. A bányától mintegy 400 m-re a Bazaltutca két egymással párhuzamos nyilt repedésrendszerré válik. A felső /délkeleti/, kisebb, un. "mellékutcában" találjuk a Lepkés-barlangot az utca alját képző, szürke bazaltból álló kőtörmelékből dél felé néző nyilassal.