Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 7. (Zirc, 1988)

ESZTERHÁS ISTVÁN: A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 7—1988 A KOVÁCSI-HEGY BAZALTBARLANGJAI ESZTERHÁS ISTVÁN lsitimér ABSTRACT : Basalt caves of Kovácsi Hill. Kovácsi Hill is an evev basalt highland in the western part of Bakony Mountains. The most interesting part of the hill is the north-western basalt brink where the 700 ms long rock-edge, that had been broken down, slipped downward about 30-40 ms and remained more or less in one block, forming a so-called Basalt Street. Numerous crevices developed in this rockedge, some of them enlarged, forming atectonic caves. 7 atectonic and 1 tectonic caves have been known in the Basalt Street of Kovácsi Hill. Bevezetés A Kovácsi-hegy, pontosabban- hegycsoport a Bakony legnyugatibb része. A Keszthelyi-hegység déli felét mezozóos mészköves-dolomitos rög alkotja, északi-é szakkeleti felét pedig pannon Üledékekre telepUlt bazalttakarós hegyek, az un. Tátika-csoport tanuhegyei. E csoport legnagyobb tömegű /kb. 6 km / része a Kovácsl-hegy többtagú bazaltlepónye. Kelet felé alig észlelhető határokkal csatlakozik a Tátika-csoport többi tanuhegyéhez - délről a Zsidi- és a Rezimedence, nyugatról a Vindornyai-medence, északról a Marcal medencéje határolja. Részei: a kLllön névvel nem illetett "központi plató" /358,1 m/ a kiszáradóban levő Vad- és Rakottyás-tóval, az egyedülálló természeti jelenséggel, a a Bazaltutcával; a legmagasabbra emelkedő északi nyúlvány, a Váradi- /vagy Várad-, Várott-, Vár- / hegy /362,2 m/; a délkeleti nyúlvány, a Szántói-hegy /356,7 m/; a keleti szigethegyek: a Rózsaberek /288,2 m/, a BecBmáj-tető /289 m/. A Kovácsi-hegy bazaltlepényes tanuhegy. Alapját 280-320 m tengerszint feletti magasságig felső pannon homok és agyagos homok rétegek alkotják. Erre települt a medencesüllyedések miatt meginduló vulkanizmus első fázisából származó fekete, oszlopos elválásu bazalt, majd a második eruptiv szakaszban a szürke, padosán hasadó bazalt. Ez utóbbi szürke bazalt vastagabb rétege majdnem teljesen betakarta a fekete bazaltot, mely csak helyenként, kisebb foltokban, szigetszerűen tűnik elő környezetéből. A Kovácsi-hegy vulkanizmusa tufát nem szolgáltatott. A bazaltréteg átlagos vastagsága 25-35 m. A bazalttakaró peremén majdnem mindenütt bazaltomlasos törmelék található. Mind a bazalttakaró tetejét, mind a hegylábat alkotó pannon rétegeket több-kevesebb lösz takarja. A fennsiki tavak környékén még pontosan meg nem határozott eredetű homok is található. l'etrográfiailag mindkét Kovácsi-hegyet alkotó bazalt meglehetősen összetett. Az alkotóelemek arányában mutatkozik néhány százalékos eltérés /a fekete bazaltra jellemző, hogy több augitot tartalmaz/, de mindkét bazaltféleségre vonatkozik, hogy SiOo -tartalma nem éri el a 48 %-ot, igy a földpátokon tul földpátpótlók is megjelennek összetételében. Továbbá szpeleológiai szempontból is fontos a CnO és a MgO majd 10-10 %-os aránya o kőzetben, melynek egy