Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 7. (Zirc, 1988)

ESZTERHÁS ISTVÁN: A Tátika bazaltbarlangjai

félig kibillenve Damoklész kardjaként lóg be az Üregbe.A barlang befelé lejtő alját a. lepergett, részben összetört bazaltoszlopok alkotják. Mint már emiitettem, teljes járható hossza 4,30 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. Genetikája teljesen megegyezik a tőle néhány m-re levő Mágneses-barlanggal ez is atektonikus barlang. A repedés lassú, fokozatos szétnyilása jelenti az elsődleges keletkezési fázist, majd a klimatikus hatások a bazaltoszlopok leválasztásával tovább növelik a barlang térfogatát. Helyi jelentőségi kisebb barlang. További kutatása nem látszik biztatónak. Irodalmi emlitése nincs. 4. Tátikai-hasadékbarlang Egyéb elnevezései: Tátika-várhegyi-barlang, Tátika várhegyi járhatatlan bar ^ lang. As Alsó Tátika déli falában van a barlang. A Zalaszántó és Bazsi között Hidegkutpuoztáról az országos kék turistajelzés mentén menjünk keletre, átkelva a Tátika természetvédelmi területén, kb. 2 km után a bazaltmezáról lejőve tábla jelzi, hogy már egyhagytuk a természetvédelmi területet. /Sarvaly, vagy Lapostanya felől is könnyen elérhetjük a Tátika déli részénél lévő természetvédelmi terület határát jelző táblát./ A táblától nagyjából nyugat felé /255°/ kb.300 m-rel az egyre magasabbá váló bazaltfalban, nehezen észrevehető helyen találjuk a barlangot. Tekintélyes törmelékhalom tetején, ahol az a falhoz ér sürü bodzafa /Sambucus nigra/ takarja a barlang délnyugat felé néző száját. A barlang hasadékszája 3,50 m magas és 0,50 m széles. Üregét a befelé egyre keskenyedő, de mindvégig magas /2,10 - 2,80 m/ hasadék alkotja. Palán és környékén a barlung hossztengelyével párhuzamos, kifelé 40°-osan emelkedő, ives bazaltoszlopok barázdákat képeznek. Alját laza földes törmelék alkotja. Mennye zetéből több bazaltoszlop félig kibillenve, fenyegetően lóg lefelé. Beboltozódott része alatt mért hossza mindössze 2,55 m. Bejárásához semmiféle segédeszközre nincs szükség. Genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létre jövő üregek csoportjába tartozik,ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlangnak tartjuk. A bazaltfal peremére merőleges repedés mentén klimatikus tényezők hatására váltak le a bazaltoszlopok. Jol szellőző, száraz barlang. Törmelékkitöltése ásatásra alkalmas. Helyi jelentőségű kis barlang, mely egy személy bivakolására megfelelő - szemléletes példája a tektonikus eredetű barlangképződésnek. Ásatása talán eredményes lehet. A rá vonatkozó irodalom sorszámai: 4, 9, 11. 5- Kőudvar alsó barlangja Hasonlóan közelithatjük meg, mint a Tátikai-hasadékbarlangot, csak a. természetvédelmi terület határát jelző táblától még tovább, 350 m-t menjünk nyugat felé, A déli fal legmagasabb része előtt /Tinóállás/ a sziklaperem több repedéstől átjárva, beugrókkal tagolva, lépcsőzetessé, "csipkéssé" válik. E részen, 5 m-es relativ magasságban egy 4 X 5 m alapterületű kőudvar alakult. A kőudvar alatti nagyjából függőleges, de /gyakorlattal rendelkezőknek/ a kiálló bazaltoszlopvégeken szabadon kimászható sziklafalban nyilik délnyugat felé néző szája./ A kőudvar szintjében, e barlangtól magassaban a Kőudvar felső barlangja van./ Korábban ismeretlen volt, irodalmi emlitése nincs. Nevét a kőudvarhoz való térbeli viszonyáról kapta. Bejárata 1 m magas, 60 cm széles. A barlangot három tagból álló kuszójárat alkotja. A repedéB, mely mentén kialakult nem egészen párhuzamos a kőzet oszlopos tagolságával. Emiatt van, hogy a barlang lépcsőzetesen eltolt három egymással párhuzamos tagból áll. A párhuzamos részek egymásbaszakadásánál a kuszójárat kiszélesedik és magasabbá válik. Alját leszakadt bazaltoszlopokat tartalmazó laza morzsalékos törmelék tölti ki. Teljes hossza 5,10 m. Bejárásához legfeljebb elemlámpa szükséges. Genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlangnak tartjuk. Az alját alkotó törmelék fel szinén orsóscsiga /Lacinaria sp./ házakat és egy pocok /Microtus sp./ állkapcsot találtunk. Kitöltése ásatásra alkalmas. Helyi jelentőségű kisebb barlang. Esetleges ásatása jelentőségét talán növelné. Irodalmi emlitése nincs. 6. Kőudvar felső barlangja . . Az előbb leirt barlang közvetlen szomszédságában találjuk, igy megközelítése azonos azéval. A kőudvar szintjéből nyilik délnyugat felé.a szája. Korábban ismeretlen volt, irodalmi emlitése nincs. Nevét a kőudvarról kapta - a két itteni barlang közül ez van magasabban. Bejárata 1,20 m magas és 80 cm széles. A bazaltoszlopok dőlésének megfelelően 39-os lejtésű üreg. Szélessége 80 cm, mindössze középen szűkül össze 40 cm-esre. Alját középre lejtő nagyméretű laza kőtörmelék borítja. Teljes hossza 4 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. Genetikailag ez is a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő tektonikus barlangok csoportjába tartozik. Helyi jelentőségű kisebb tektonikus barlang. További kutatása nem sok reménnyel kecsegtet. Irodalmi emlitése nincs.