Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)
DR. SZABÓ ISTVÁN: A Keszthelyi-hegység növényvilágának kutatása
Sümeg t.iï.zo)szôlôs 0 Tôtikô 3 so^i Skonto T. . Rezi o vallus.„ v Borbocs u^^moy ™10 ° oKeszthely^•H6,1T,M. I Fenék Sármellék/'S.lZabapaihy T.20. Lebuj 8A' : . f'Ormànd Hidveg 1. ábra: KITAIBEL PÁL Keszthely környéki útja /1799/ 2. abra: A Keszthelyi-hegység határai es tájföldrajzi felosztása /a=KeletZalai-dombvidék, b=Balaton, c=Tapolcai medence, d=Sümeg-Tapolcai-hát, e= Marcal medence 1.„Keszthelyi-riviera", 2. Keszthelyi -fennsik, 3. Tátika - Kovácsi-hegy csoport/ 3. ábra: 1. A Sárkányerdő szelvénye ; 2. Szelvény a Szentmihály-domb és Vahegy között /LÓCZY után BULLA 1928/,/c=pleisztocén turzás, d=fődolomit, l=lösz, m=cdericsi pados mészkő, p=pannoniai rétegek, t=tőzeg, . . .= a pannon-tenger abradáló vizszint-magasságai zaltmezákon meginduló talajképződési folyamat a sötét színű erdőtalajok felé halad. A legtermékenyebb, vastag termőrétegű agyagbemosódásos és rozsdabarna erdőtalajok a völgyekben és a lábazatokon alakulnak ki. A barnaföld, a Raman-féle barna erdőtalaj fizikai talajfélesége a Keszthelyi-rivierán egészen Nemesvitáig harmadkori és idősebb üledékeken kialakult középkötött vályog. Vindornya lecsapolt és kitermelt tőzegén láptalaj (romjai) és lápos réti talaj (mint a Zsidi-medencébcn) található. A Zsidi-mcdencc K-i részébe átnyúlik, és kisebb réti-talaj foltokat fog közre Lesence és Uzsa vidékének agyagbemosódásos barna erdőtalaja, harmadkori és idősebb üledékek középkötött vályogán. Tátika -Kovácsi-hegy csoportján is barna (főleg agyagbemosódásos barna-) erdőtalajok jellemzőek. A Balaton környékén legkedvezőbbek a Keszthelyi-hegység csapadékviszonyai. A csapadék évi átlagos mennyisége 715 mm, melynek 20-25%-a tavasszal, kb. 30%-a nyáron, kb. 30%-a ősszel és kb. 15%-a télen hullik le. Tehát a csapadékjárás elég egyenletes, ami a gyakran mostoha talajképződés ellenére a közvetlen Balaton-környék legszebb és legnagyobb összefüggő erdeinek kialakulását tette lehetővé. A hegységben feltűnőek a domborzat okozta klímakülönbségek. Élesen elkülönül a déli, felforrósodó, száraz hegyoldal az északi, hűvösebb, üdébb oldalaktól. Kimondottan hideg mikroklímazúgok is kialakulnak.
