Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. VERESS MÁRTON: Kísérlet egy bakonyi karsztos mélyedés üledékkitöltésének értelmezésére

Inaktivizálódási állapot idején keletkezett a talajjal kevert lösz. Ez az összlet a mélyedés vízelvezető járatának eltömődésére (a behordott finom szemcséjű talaj feldúsul), ill. elfedődésére utal, valamint arra, hogy a környező területeken a lepusztulás intenzitása hirtelen megnőtt (az összlet dőlésszöge csökken). Az agyagnál nagyobb szemcseátmérőjű lösz megjelenése nem az aktivizálódás jele, ekkor ugyanis a növényhuüadékos összlet és a koüoid eredetű anyag hiányozna a kitöltésből, hanem szintén a lepusztulás intenzitásának növekedését jelzi. A karsztos fejlődés e karsztos objektumnál egyre kevésbé képes lépést tartani a beszállított üledékmennyiséggel. A talaj megjelenése a kitöltésben jelzi a lepusztulás felületi jellegét, ami a víznyelős töbört határoló térszín növénytelenségével hozható kapcsolatba. A Hárskúti-fennsíkon a XX. század elején vált elterjedtté a szántóföldi művelés (VAJKAI 1959). A vizsgált karsztos mélyedés ÉNy-i oldalában a fiatalabb fák azért nem görbültek, mert a mélyedés erőteljes feltöltődése következtében fejlődésüket nem zavarta meg lejtős tömegmozgás. A görbült fák kora alapján az erőteljes feltöltődés kezdete mintegy 30-35 évre tehető. A lejtős tömegmozgások az ezt megelőző időszakban sem lehettek intenzívek a még meglévő növénytakaró ezt megakadályozta. Néhány évig tarthatott az erre alkalmas időszak, amikor a növényzet hiányzott és a mélyedés sem töltődött fel túlságosan. Tehát a Gy—9. jelű karsztos mélyedés feltöltődése, valamint a környező térszín eróziós lepusztulása nem pusztán a szárazföldi művelés eredménye, hanem az 50-es évek végén elkezdődött nagyüzemi szántóföldi művelés következménye. Mezőgazdasági tevékenység hatása a bakonyi fedett karsztokra A hegység fedett karsztjain számos hasonló környezetű és hasonló morfológiájú karsztos mélyedés található. A mezőgazdasági művelés nagyüzemivé alakulásával az utóbbi 30 évben ezeknél is hasonló feltöltődési folyamat mehetett végbe. Valószínű, hogy a fedett karsztokon így az utolsó 30 évben a karsztosodás számottevően módosult, továbbá a talaj, ül. a mészkőre települt laza anyagok erőteljesen lehordódtak. IRODALOM—LITERATUR FUTÓ J. (1980): A GY-9. jelű víznyelő kitöltő üledékeinek vizsgálata - (Cholnoky J. BKCS. Évi Jel.) (Szerk. Veress M.) - Kézúat, MKBT. Dok. Szakoszt. VAJKAI A. (1959): Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza - Akadémia Kiadó Bp. VERESS M. (1986 a): Fedett karsztok karsztos mélyedéseinek természetes és antropogén működési sajátosságai bakonyi példák alapján - Földr. Ért. (megj. alatt) VERSUCH EINER INTERPRETIERUNG DER SEDIMENT AUSFÜLLUNG EINER DOLENE DES BAKONYER KARSTGEBIETES Eläutert wird in vorhegendem Aufsatz die Sediment ausfüüung des Wasserloches Gy-9. j, das in dem bedeckten Karstgebiet des Bakony-Gebirges entstanden ist. Die Zeitdauer des Abflusses der in den Wasserlöchern des Karstgebietes entstandenen Seen (die letzten Endes von der Grösse der Abfuhrgänge abhängig ist), bestimmt den Durchmesser der Körnchen des gebildeten Sediments. Der Einfallwinkel dieser Sedimentkomplexe wird andererseits durch die Menge des eingetragenen Materials bestimmt. Aufgrund der Sediment ausfüüung kann festgestellt werden, dass der Gleichgewichtszustand der untersuchten Dohne von einem Inaktivierungszustand abgelöst war. Letzterwähnter fand ihren Ausdurck in einer kräftigen AuffüUung. Der Inaktivierungszustand lässt sich mit einer grossbetriebsmässigen Bodenbewirtschaftung der Umgebung der Dohne in Zusammenhang bringen. Es ist sehr wahrscheinlich, dass Inaktivierungen auch in anderen bedeckten Karstgebieten des BakonyGebirges im Falle einer ähnlichen Bodenbewirtschaftung auftreten würden. A szerző címe (Anschrift des Verfassers): DR. VERESS Márton H-9701 Szombathely Szabadság tér 4.