Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

FUTÓ JÁNOS: A Bakony-kutatás földtudományi vonatkozású eredményei, 1977-1986

FOLIA MUSEI H1STORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 6-1987 A BAKONY-KUTATÁS FÖLDTUDOMÁNYI VONATKOZÁSÚ EREDMÉNYEI 1977-1986 FUTÓ JÁNOS Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: Results of the Bakony-project on the field of the earth sciences, 1977-1986 ­The Bakony-project about the natural feature of this mountain had begun before 25 years. In the frame­work of this project the Bakony Mountains has been investigated with regard to its physico-geographical features, too. A brief survey is offered by author of the events from the last 10 years on the field of the earth sciences. Előadásomban a negyedszázados Bakony-kutatás történetéből csak a legutóbbi 10 év földtudományi vonatkozású eseményeit tekintem át, mivel a megelőző időszakról jó összefoglaló készült (MIHÁLY ­MIHÁLYNÉ 1977). A szerzők dolgozatukban ismertették a Bakonyi Természettudományi Múzeum geológiai gyűjteményének viszontagságos történetét a század eleji kezdetektől egészen 1976^ig. Ez az anyag az 1976 őszén megtartott VI. Bakonykutató Ankéton előadás formájában is elhangzott. írásukban vázlatosan kitértek a Bakonykutató program geológiai részének akkori helyzetére és tételesen felsorol­ták a további teendőket. Az azóta eltelt egy évtized sok új eredményt hozott, amit most célszerűnek látunk közreadni. Legfon­tosabbnak tartjuk közülük a geológiai gyűjtemény változását és gyarapodását. A változás abban áll, hogy a gyűjtemény zömét kitevő ősmaradványanyag 1971 óta végzett rendezése tavaly befejeződött, ami Mihály Sándor és néhai Mihályné Gombos Ildikó áldozatos munkájának köszönhető, óriási feladat volt ez, hiszen mintegy 25 000 darabból áll a részleg, amelyről ősmaradványkatalógus is készült (MIHÁLY— MIHÁLYNÉ 1986). Gyarapodás tekintetében szintén jó eredményeket mondhatunk magunkénak. A gyűjtemény évente kis tételekkel ugyan, de folyamatosan növekedett. Ez részben a Bakony4cutatók és a múzeumi dolgozók, részben pedig lelkes amatőr gyűjtők adományai révén történt. 1984 kiemelkedő évnek számít e tekintet­ben, ugyanis Kocsis Lajos sümegi nyugdíjas bányász ekkor ajánlotta fel saját kollekcióját a múzeum szá­mára azzal a feltéteüel, hogy abból kiállítás létesüljön Sümegen. A több évtizedes fáradozás eredménye­ként összegyűlt mintegy 2500 darabos anyag csaknem teljesen ősmaradványokból áll és nagyrészt jó megtartású, látványos példányokat tartalmaz. A sümegi Kisfaludy Múzeumban látható kiállítás - Ilosvay György és Mihály Sándor munkája - jó áttekintést nyújt a Bakony változatos kövült világáról. 1985-ben végre megoldódott a múzeum egyik régi problémája is: geológus-geomorfológus végzett­ségű szakembert sikerült alkalmazniuk. Még abban az évben elkezdődött a geológiai gyűjtemény teljes revíziója, amiből az őslénytani rész csaknem teljesen elkészült. Idén szeretném befejezni a kőzet- és ásványtani részt is, bár ezen a téren nehezíti dolgomat, hogy az utóbbi években sok olyan anyag került a gyűjteménybe, amelynek az eredete, gyűjtője még nem tisztázott. A gyűjtemény növekedése, feldolgozása szorosan összefügg a Bakony4cutatók tevékenységével. Az el­múlt egy évtized alatt összesen 29 kutató jelentkezett „A Bakony természeti képe" program földtudomá­nyi részlegébe. E szakterületen belül jelenleg 4 főtémában folynak vizsgálatok: földtan (7 fő), ősnövény­tan (1 fő), ősállattan (5 fő), természeti földrajz (9 fő). A kutatók névsorát és az általuk vizsgált témák címét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A jelentkezők száma örvendetesen gyarapodik: az 1970-esévek 7-8 kutatójával szemben 1986-ra már elértük a 18-as létszámot. Az utóbbi pár évben jónéhány egyetemistát, vagy nemrégiben végzett fiatal szakembert sikerült megnyerni, akik remélhetően további lendületet adnak az eddigi munkának. A kutatók közül volt, aki csak néhány évig dolgozott, de többségük bekapcsolódása óta aktív tagja munkaközösségünknek. Továbbra is probléma azonban, hogy év végén nem mindenki ad le jelentést munkájáról - általában az is elég szűkszavú - így nehéz felmérni és értékelni egy-egy ember tevékenységét. Ennek ellenére a kutatási eredmények alapján született dolgozatok száma tekintélyes (45 db), ezek többsége a múzeum valamelyik saját kiadványában jelent meg, vagy jelenik meg (2. sz. melléklet). Néhány egyetemi hallgató szakdolgozatának elkészítéséhez is segítséget nyújtott az itt vég­zett munka.

Next

/
Thumbnails
Contents