Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)
DR. DÉVAI GYÖRGY - MISKOLCZI MARGIT – DR. TÓTH SÁNDOR: Javaslat a faunisztikai adatközlés és számítógépes adatfeldolgozás egységesítésére. I. rész: Adatközlés
Kossuth Lajos Tudományegyetem ökológiai Tanszékének keretében megalakult, s az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal erkölcsi és anyagi támogatásával működő Élővilágvédelmi Informatikai és Továbbképzési Csoport (4032 Debrecen, Mikszáth K. u. 34. I. em. 3., postacím: 4010 Debrecen, Pf. 14.) segítségét. A faunisztikai adatokról A faunisztikai adatok három legfontosabb eleme a gyűjtőhely, a gyűjtési idő és a gyűjtő személye. Ha ezek közül bármelyik (tehát a gyűjtőhely és/vagy a gyűjtési időpont és/vagy a gyűjtő személye) különbözik egymástól, akkor mindenképpen külön adatról beszélünk, s ezt a számítógépes adatfeldolgozás során is ennek megfelelően kezeljük. A faunisztikai adatok természetesen további elemeket is tartalmazhatnak, mint pl. a példányszámot, a hímek és nőstények, ill. a lárvák (vagy más fejlődési stádiumok) és az imágók mennyiségét, az alkalmazott gyűjtőeszköz (pl. csapda, háló) típusát, a tápnövény vagy a gazdaszervezet (pl. parazitáknál) nevét, a tartózkodási helyet, valamint minden további, az adott élőlénycsoport szempontjából fontosnak ítélt információt. Az alábbiakban a faunisztikai adatoknak csak az első három elemével foglalkozunk részletesen. Ezeknek ugyanis minden adat esetében egységeseknek kell lenniük, míg a többieknek a felvételéről, ill. felírási módjáról élőlénycsoportonként külön-külön célszerű dönteni. A gyűjtóTielyekról A gyűjtőhelynek mindig topográfiailag pontosan azonosítható tulajdonnévnek kell lennie. Megállapításához javasoljuk felhasználni a megyetérképeket, a Földrajzinév-tár megyénkénti füzeteit, a vízrajzi, az erdészeti, a turista és a kataszteri térképeket. Ha a gyűjtőhely még nincs elnevezve (nemcsak hivatalosan, hanem a helyi szóhasználatban sem, amelyet hivatalos elnevezés hiányában természetesen át kell venni), akkor adni kell neki egy tulajdonnevet. Erre többnyire kétféle módon van lehetőség. Egyrészt felhasználhatjuk a névadáshoz a gyűjtőhelyet tartalmazó vagy ahhoz legközelebb eső topográfiai nevet, s azt ilyenkor általában előtagként alkalmazzuk (pL Zirci-arborétum, Sóstói-erdő, Oszlári-Holt-Tisza, Bodrog-hullámtér, Balaton-part). A másik esetben a nevet a gyűjtőhelynek valamüyen jellemző sajátossága alapján adjuk. Ha pl. egy erdőt a tőzike viszonylag nagyobb egyedszámú előfordulása jól elkülönít a környék többi erdejétől, akkor Tőzikés-ligeterdőnek célszerű nevezni, de ugyanilyen alapon nevezhetünk egy nedves rétet Kakukkszegfűs-rétnek, vagy egy útszéü anyaggödröt Rencés-gödörnek. De tükrözheti a név az objektum bármilyen egyéb jellemző sajátosságát is (azaz lehet a név pl. Lapos-bucka, Nagy-rét, Kerek-erdő, Hosszú-árok, Fürdő-tó), sőt lehet tisztán fantázianevet is adni (pl. Délibábos-puszta, Lidérc-mocsár). A gyűjtés helyének topográfiai pontosítását — különösen nagyobb méretű objektumok esetén — vesszőt követően adhatjuk meg a gyűjtőhely neve után (pl. Keszthelyi-medence, Balaton; Medve-sarok, Nagy-erdő). Természetesen előfordulhat, hogy a gyűjtőhelyet nem lehet vagy nem is érdemes külön tulajdonnévvel ellátni. Annak érdekében, hogy a gyűjtőhely ilyen esetben is jól azonosítható és kódolható legyen, úgy járunk el, hogy a közigazgatási egység neve után tett „/" jelet követően adjuk meg a pontosító, de önmagában topográfiailag nem informatív köznevet (pl. Darány/temető, Pécs/városközpont, Tiszafüred/camping). A gyűjtőhely neve - ha önmagában áll - rendszerint nehézzé vagy lehetetlenné teszi a pontos azonosítást, ezért annak a településnek (városnak, községnek) a nevét, amely a gyűjtőhely közigazgatási hovatartozásának a megállapítását lehetővé teszi, minden esetben fel kell tüntetni, mégpedig a jelenleg érvényes, a KLTE ökológiai Tanszéke által közreadott és részletes útmutatóval ellátott település4códjegyzék szerint. Ez azt jelenti, hogy közigazgatási egységként csak az ebben felsorolt helységek tüntethetők fel, mégpedig a gyűjtőhely neve után kerek (!) zárójelben. Helykímélés céljából a közigazgatási egység nevét egy közleményben általában elég a dolgozat elején, a gyűjtőhelyek jegyzékénél megadni, kivéve, ha a gyűjtőhely több közigazgatási egységhez is tartozik, s így a település neve a további pontosítást szolgálja. Ilyen eset fordulhat elő pl. folyók, völgyek, hegyek, vagy más nagyobb kiterjedésű objektumok esetén. Formailag magának a gyűjtőhely nevének mindig egyetlen egységként kezelhetőnek kell lennie, azaz vagy egyetlen szóból kell állnia, vagy a különböző szórészeknek kötőjellel kell egymáshoz kapcsolódniuk. Ha szükséges és lehetséges, akkor a gyűjtőhelyet pontosíthatjuk. Az ezt lehetővé tevő tulajdonnevek vesszővel, a köznevek pedig ,,/" jellel elválasztva követik a gyűjtőhely nevét. Ha a gyűjtőhely nem azonos valamilyen közigazgatási egységgel, akkor a közigazgatási hovatartozást jelölő település nevét mindig fel
