Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. SZEŐKE KÁLMÁN: Lepkészeti kutatások a Keleti-Bakonyban

Sideridis implexa HBN. Dél- és Közép-európai elterjedésű, száraz, főképpen homokos élőhelyekhez kötött, szórványos előfordu­lású lepkefaj. Magyarországon Csömör, Csép, Peszér, Monor, F ót -Csornád, Sukoró, Tihany (coll. Termé­szettudományi Múzeum, Állattár) előfordulásai ismertek. A Fót Somlyó-hegy Csornád felőli oldalán gyűjtött (leg. Lengyel Gy.) példányokról JABLONKAI (1974) emlékezik meg. Az implexa fóti előfordu­lásáról SZÁLKA Y (1962) is ír. A Keleti-Bakonyban Inotán 1964. július 4-én (1 pl.) és 1973. május 29-én (3 pld.) került elő. Mamestra cappa HB. Dél-európai areájú, KOVÁCS (1951, 1958) hazánkban újonnan megtelepedett fajnak tartotta. Megállapí­tását az 50-es, 60-as években tapasztalt cappa bevándorlásra alapozta. Sajnos e déli elterjedésű lepkefaj — mint később kiderült - nem tudott véglegesen megtelepedni, fennmaradását a hideg, száraz tél gátolta. Hazai előfordulása nagy vonalakban egybe esik a Pandoriana pandora jelenlétével, mely mint ismeretes az 50-es években gyakori, később ritka lett, ma pedig feltehetően éppúgy hiányzik faunánkból, mint a cappa. A Keleti-Bakonyban (Inotán) 1963. júüus 15-18 között négy cappa példány került elő (leg. Nyúő M.). Cycnia luctuosa HBN. G. Dél- és Közép-európai elterjedésű, sziklagyepi faj. Magyarországról KOVÁCS (1953,1956) Pécs, Sümeg­Uzsa lelőhelyekről hozza l-l bizonyítópéldány alapján. A Sümeg-Uzsa lelőhelyű példányt (1954. május 13., leg. Barkóczi) SZÖCS (1968) tévesen sordida HBN. néven említi. Ujabb vizsgálatok is igazolják, hogy a sordida határainkon belül eddig nem került elő. A luctuosa-t később Csopak, Szentendre, Maglód és Monor lelőhelyeken (TTM., ÁUattár) is gyűjtötték. 1984 májusában Bulgáriában (Kresna) Herczig és Szeőke szintén gyűjtötték. A Keleti-Bakonyban (Inotán) egy hím példánya 1963. április 10-én (leg. Nybő) került elő, A kevésszámú lelőhelyadat alapján is látható, hogy a Középhegység meleg, délies lej­tőin, sziklagyep vegetációhoz kötötten, igen lokábsan fordul elő. Az bodalmi hivatkozásokban szereplő dolgozatok megtalálhatók SZEÖKE K.-SZEÖKE L.-NYIRÖ M.: Results of investigations on the Lepidoptera fauna of the Eastern Bakony Mts. c. munkájában (Folia Mus. Hist.-nat. Bakonyiensis 7-1988, megjelenés alatt). RESULTS OF THE INVESTIGATIONS ON THE LEPIDOPTERA FAUNA OF THE EASTERN BAKONY MTS. The authors have been working on the lepidopterological exploration of the Eastern Bakony Mts. for twenty five (Nybő) or twenty (K. and L. Szeőke) years, Nybő mainly in the vicinity of Várpalota, Inota and Pét while K. and L. Szeőke in the other parts of the region. The oldest data from Várpalota were published by Bordán (1930) on the basis of his collectings in the years 1927-30. The remnants of his coUection and his manuscripts can be found in the Bakony Múzeum. In the Fauna Regni Hungáriáé (ABAFI­AIGNER, UHRYK and PAVEL 1896) did not mentioned any data from the Eastern Bakony Mts, and KOVÁCS in his famous work (1953-56) published only data of some species from öskü and Fehérvárcsurgó. Further data are known from the collectings of Lengyel and Jablonkai in 1961 and 1963 (LENGYEL 1964), later PAPP (1968) and SZEÖKE (1976, 1982,1983,1984) pubüshed lists from this territory. On the basis of the material of the light trap operated at Kbályszállás in 1975-76, FA­ZEKAS listed 564 species (1980a). Recently - beside the authors - L. Ábrahám (in the surroundings of Dudar) and F. Sebők (Várpalota) are studying the lepidopterous fauna of the Eastern Bakony Mts. A szerző ebne (Author's address): DR. SZEÖKE Kálmán H-8000 Székesfehérvár Rákóczi u. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents