Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

DR. SZEŐKE KÁLMÁN: Lepkészeti kutatások a Keleti-Bakonyban

LEPKE SZETI KUTATÁSOK A KELETI-BAKONYBAN DR. SZEŐKE KÁLMÁN Székesfehérvár ABSTRACT: Results of the investigations on the Lepidoptera fauna of the Eastern Bakony Mts - The authors have identified 845 moth species in the Eastern-Bakony during their 20-25 year-old research, They have been working on 28 different collecting places. Most of the species have been found in the area of Balinka and Várpalota. Bevezetés A Bakony hegyésg állattani kutatásaiban kissé mostoha helyet foglal el a K-i rész. Dr. Papp Jenő által 1966-ban megindított Bakony-kutatás programjához csatlakozott lepidopterológusok (dr. Rézbányai László, Dietzel Gyula stb.) főképpen a nagyobb reményekkel kecsegtető Északi-Bakony területén végeztek gyűjtéseket. Ugyanakkor dr. Nyhő Miklós, Szeőke László és jómagam már ezidőben is a Keleti-Bakony területén gyűjtöttünk. Az eltelt 20-25 év alatt mintegy 30 vizsgálati helyről 850 lepkefajt mutattunk ki, de az adatok mind ez ideig pubükálásra alig kerültek. Jelen előadással párhuzamosan kutatásainkról említett gyűjtőtársaimmal részletesebb tanulmányt jelentetünk meg. A kutatási előzményeket vizsgálva megáüapíthatjuk, hogy a „Magyar Büodalom AUatvilága" (ABAFI-AIGNER-PÄVEL-UHRYK, 1896) nem szerepeltet adatokat a K-i Bakonyból. Ezért erről a területről a legkorábbi munka Bordán Istvántól (BORDÁN 1930) származik, aki főképpen Várpalota környékén 1927-1930 években gyűjtött lepkéket. Gyűjteményének maradványa és kézüatai a züci Bakonyi Természettudományi Múzeumban találhatók. Bordán hasaiból tudjuk, hogy alkalmanként más neves hazai és külföldi gyűjtők is megfordultak e tájon, de sajnos gyűjtési eredményeiknek kevés nyomát lelhetjük fel. Dr. Kovács Lajos klasszikus faunaművében (KOVÁCS 1953, 1956) csupán Fehérvárcsurgó és öskü környékéről közöl néhány adatot. A várpalotai Vár-völgyben 1961 és 1963 években dr. Lengyel Gyula (LENGYEL 1964) Jablonkai József társaságában végzett gyűjtéseket. További „szórvány" faunisztikai adatok találhatók PAPP (1968) és SZEÖKE (1976, 1982, 1983, 1984) közleményeiben. Itt kellelmondani, hogy 1975-1977 években Bodajk és Babnka között, a baünkai erdészháznál egy, a rovarok fényrerepülésének vizsgálatára szerkesztett, osztott gyűjtő-, és fogóterű fénycsapda üzemelt. E fénycsapda által gyűjtött lepkék adatait faunisztikailag szintén feldolgoztuk, így e térség a Keleti-Bakony egyik igen jól kutatott területévé vált. A fényrerepüléssel kapcsolatos etológiai megfigyeléséből SZEÖKE (1976) számolt be. Ezidőben FAZEKAS (1980a) Kbályszálláson két éven keresztül (1975-1976) üzemeltetett fénycsapdát. Fénycsapdás és az azt kiegészítő gyűjtéseinek eredményei alapján Kbályszállás és környékéről 564 lepkefaj előfordulását jelzi. Ujabban Dudar és környékén Ábrahám Levente Várpalotán pedig Sebők Ferenc kapcsolódtak be a lepkészeti kutatásokba. Faunisztikai eredmények A gyűjtött fajok mintegy 5%-a kiemelkedő, meghatározó jelentőségű faunaelem. A teljes fajhsta meüőzésével ilyen faunaelemek közül az alábbiakkal foglalkozom részletesebben: Idaea elongaria pecharia STGR. A törzsalak a palearktikum déli részén elterjedt. A pecharia alfaj a Szovjetunió déli részén, az Ili vidékén és Transzkászpiában fordul elő. Magyarországon Budapest, Gödöüő és Pécs környékén gyűjtötték (KOVÁCS 1965). Újabb előfordulásai ismertek Mátra : Kőkútpusztáról (JABLONKAI 1974) és a Villányihegységből (UHERKOVICH 1976). A Keleti-Bakonyban a Fajdas-hegyen 1984. IX. 1-én gyűjtöttük.