Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)

FAZEKAS IMRE: Új és ritka Crambinae taxonok a Bakony hegység faunájában (Microlepidoptera)

ÚJ ÉS RITKA CRAMBINAE TAXONOK A BAKONY HEGYSÉG FAUNÁJÁBAN (MICROLEPIDOPTERA) FAZEKAS IMRE Fürst S. Úti Ált. Iskola, Komló ABSTRACT: New and rare Crambinae taxa in the fauna of the Bakony Mountains (Hungary) - Studied were from the Carpathian basin (Pediasia kenderesiensis FAZEKAS, 1987. Agriphila tolh pelsonius FAZEKAS, 1985). Reported are by him recently discovered populations of some Crambinae species, which occure in Hungary very scarcely and locally (Catoptria mytilella HB., C. osthelderi De LATTIN, Crambus monochromellus H. S.). Illustrated is his paper by figures of habitus and genitalia as well as maps. Bevezetés A Crambinae fajokat egyes szerzők önálló családnak, mások csak a Pyralidaek alcsaládjának tekintik. Magam a specialista BLESZYNSKI (1965) munkája nyomán alcsaládként interpretálom. A Crambinaek a Bakonyban eddig csak kis fajszámban kerültek elő. Többségük a hegységben általánosan elterjedt, de jelentős azoknak a fajoknak a száma is, amelyek az országból sokáig csak innen voltak ismeretesek (pl. Catoptria mytilella HBN., Catoptria osthelderi de LATTIN), s csak az újabb gyűjtések során találták meg más tájainkon. Az elmúlt években részletesen vizsgáltam a bakonyi Crambinaek taxonómiáját, elterjedését, összehasonütva a palaearktikus kutatásokkal. A legtöbb esetben módom volt jelentősebb gyűjteményi anyagokat is megvizsgálni (pl. Naturhistorisches Museum, Wien). E helyen mondok köszönetet Tóth Sándornak (Zirc), Balogh Imrének (Budapest), Uherkovich Ákosnak (Pécs), J. Ganevnek (Sofia), F. Kasynak és M. Lödlnek (Wien) valamint W. de Prinsnek (Antwerpen) akik munkámat mindenben támogatták. A következőkben olyan bakonyi taxonokat mutatok be, amelyeket a közelmúltban írtam le külföldi folyókátokban. Foglalkozom továbbá olyan fajokkal, amelyek ritkaságukkal, szórványos földrajzi elterjedésükkel, taxonómiai problémáikkal nemcsak a Bakonyban, de a palaearktikus faunában is figyelemre méltóak. Pediasia kenderesiensis FAZEKAS, 1987 Ent. Z. 97: 72-75. Locus typicus: Magyarország, Kenderes Az irodalmi adatok szerint (BLESZYNSKI 1965) Magyarországon a Pediasia arideüa caradjaella REBEL, 1907 repül. Vizsgálataim alapján areája csak a Kárpát-medence erdőssztyepp területébe terjed ki. A dunántúli tájak övében már a nominathoz hasonló átmeneti formák is előkerültek. Találhatók azonban olyan morfológiailag és genitáhsan is divergens példányok, amelyek a Pediasia aridella THUNBERG 1788 és a P. aridelloides BLESZYNSKI 1965 fajokkal mutatnak rokonságot, s a palaearktikus irodalomban ismeretlenek. Az új taxont Pediasia kenderesiensis FAZEKAS néven vezettem be az irodalomba, s rendszertanüag a Pediasia aridella caradjaella REBEL, 1907 után soroltam be. Az új faj a Bakonyban ösküről került elő 1980. IX. 5-én (Paratypus). A kenderesiensis (hím) leírása: A szárnyak fesztávolsága 25-26 mm. A palpus labialis 3 mm hosszú, sűrű vüágos és sötétbarna pikkelyekkel borított. A palpus maxillaris valamivel vüágosabb, a apikális pikkelyek fehérek. A homlok a fejtető és a tor szürkésfehér. A holotypus vállfedőjének belső szélén sötétbarna csík fut végig. A bakonyi paratypusnál ez hiányzik. Az antenna vüágosbarna. Az elülső szárny alapszíne szürkésbarna. A belső keresztvonal redukált, a külső igen halvány, de végig látható. Az alapszín a costa mentén főleg a tőnél sötétebb. Az erek világosan kiemeUtednek az alapszínből. Különösen a