Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 6. (Zirc, 1987)
ROZNER ISTVÁN: A Bakony hegységben folyó levélbogár-kutatás újabb hat éve, 1981-1986
22. Longitarsus fulgens (FOUDR.) - Pontusi faj, melyet Magyarországon csak egy lelőhelyen, a KisBalaton területén gyűjtöttek. 1979-ben Balinkán fogta meg Podlussány Attila, ez a második honi lelőhelye. Tápnövénye ismeretlen. 23. Longitarsus quadriguttatus (PONTOPP.) - Európai faj, Magyarországon szórványosan fordul elő. Egyetlen bakonyi lelőhelye 1983 óta Veszprém. A Longitarsus-fajok közül megemlítem a L. rubiginosus FOUDR., a L. ganglbaueri HEIKERT, a L. suturellus DUFT., a L. curtus ALL., a L. nasturtii FABR., és a L. brunneus DUFT, fajokat. Ezek bakonyi előfordulásáról 90-100 éves adatok állnak rendelkezésünkre, zömében Wachsmann múlt századvégi, Pápa környéki adatai. Ezt a 6 fajt az utóbbi években ,A Bakony természeti képe" program keretében több helyen is gyűjtötték, megerősítve ezzel a hegységbeü előfordulásukat. 24. Batophila rubi (PANZ.) - Európai faj, Magyarországon is elterjedt és gyakori. A Bakonyban sok helyen gyűjtötték tápnövényeiről a szeder- (Rubus) és szamóca- (Fragaria) félékről. A következő fajjal együtt előfordulása új genust is képvisel a hegység Chrysomelidae aunájábán. 25. Batophila fallax WEISE — Pontusi faj, mely Magyarországon főként a sík vidékeken él, de előfordul a hegyvidéken is. Tápnövényei, mint az előző fajnak, a szeder- és szamóca-félék. A Bakonyban talajrostálás útján gyűjtötte Podlussány Attila Baünkán és az Esztergáü-völgyben 19824>en. 26. Dibolia foersteri BACH - Európai elterjedésű faj, Magyarországon a hegy- és dombvidék lakója. 1983-ban került elő a Bakonyban, Veszprémben. Tápnövénye a bakfű (Betonica officinalis L). 27. Dibolia cynoglossi (KOCH) - Európai faj, Magyarországon csak néhány lelőhelye volt ismert. A Bakonyban Dudaron és Hajmáskéren gyűjtötte Orosz András. 28. Dibolia occultons (KOCH) — Nyugat-palearktikus faj. Magyarországon a hegy- és dombvidéken nem ritka. A Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység voltak az első bakonyi gyűjtőhelyei az utóbbi 10 évben. Tápnövénye a vízim enta (Mentha aquatica). 29. Chaetocnema major JACQ. - Euroszibériai faj, melyet Magyarországról csak 5 helyről ismertek. 1983-ban Tihanyban gyűjtöttük két alkalommal is. Tápnövénye bizonytalan, valószínűleg valamelyik pázsitfűféle. 30. Chaetocnema procerula (ROSENH.) - Circummediterrán faj. Magyarországi előfordulását csak az úodalom említette, közelebbi lelőhely nélkül. 1979. IV. 15-én Podlussány Attila gyűjtése Balatonszőlősön az első bakonyi, ezen túlmenően a biztos magyarországi adat. 31. Chaetocnema arenacea (ALL.) - Cúcummediterrán faj. Magyarországon a szárazabb, füves helyeken, elsősorban homokos, homokbuckás területeken nem ritka. 1976-ban Kővágóörsön gyűjtötte Ádám László az első bakonyi példányokat. 32. Chaetocnema compressa (LETZN.) - Európai faj, mely Magyarországon is sokfelé előfordul, de nem gyakori. A síkság és az alacsonyabb hegyvidék lakója, ügetés erdőkben, tisztásokon fűféléken él. Fenyőfőn és Bakonyszűcsön gyűjtötték több alkalommal is. 33. Chaetocnema subcoerulea (KUTSCH.) - Európai faj, melyet Magyarországról csak 5 helyről ismertek. A hatodik hely Pula, ahol Orosz András fogta 1978-ban. Tápnövényei a vizenyős helyeken élő szittyó (J un eus) fajok. 34. Chaetocnema aerosa (LETZN.) — Palearktikus faj. Magyarországon nagyon ritka, mindössze öt helyről ismerték. 1983-ban a Balaton-felvidéken, Pécselyen fogtam. Tápnövénye ismeretlen. 35. Lythraria salicariae (PAYK.) — Euroszibériai. Nálunk a síkságon és a dombvidéken a vizenyős, mocsaras részeken elterjedt, gyakori faj. A Bakonyban Válluson és a Burok-völgyben gyűjtötte Podlussány Attila 1978, ül. 1980-ban. Tápnövényei a különböző lizinka (Lysimachia) fajok. A faj egyúttal új genust is képvisel a Bakony hegység levélbogár faunájában.
