Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 5. (Zirc, 1986)
DR. TÓTH LÁSZLÓ: A Bakony hegység holyvafaunájának alapvetése IV. (Coleoptera: Staphylinidae, Habrocerinae – Hypocyptinae)
ill.5. /tölgyfa töve, rostálva/ PIRz, Ilétházpuszta, 1973.VT.3. 3 db TS. KT: iïéviz, 1962.IV.10., 1964.IV. 3 db TL, Pét, L. 31. T. hypnorum FABRIC IUS, 1775 - Előfordul az egész palearktikus régióban, valamint Kelet-India északi terülőtein. Moha és korhadó növényi anyagok alatt szinte mindenütt megtalálták. Faunaterületünkön ez a leggyakoribb faj, gyűjtési adatai az év minden hónapjából ismertek. Bf: Balatonalmádi, 1976.VI.14. TS, Lovas: Királykút, 1976.V.l. Rz, Kővágóörs, 1973.IV.7. TS. Tapolca: Szent-György-hegy, 1967. /I.12-21. Pj, Tihany, 1934.V.3. /Aranyhegy/ Sz, 1936.V.24. Sz, 1937. III.12. Cs, 1940.V.25. Sz. 1941.V.15. KSz, Veszprém, 1955 .VI.17. M. EB: Bakony, Bo, W, Bakonybél: Gerence-völgy, 1974.IV.29. TS Cuha-völgy, Le, Farkasgyepü, 1977.III.23-V.3., 1977.VII.8.-VIII.8., 1977. XI.24., 1978.V.12. 3 db /in: Fa, e tum silvaticae, talaj csapda/ TL, Penyőfőiősfenyves, 1957.VIII.30. Pj, 1975.X.29. TSKS, Huszárokelőpuszta, Mi, Németbánya: Vadászház környéke, 1963.VIII.22-23 /in: Fagetum silvaticae, dögcsapda/ Pj, Nyárád: Bitva-rétek, 1965.V.4. Pj, Pápa, 1898, 1899, 2 db W, Porva: Pálihálás, 1968.VII.16-17. Pj, Ugod: Séd, 1975.VII.6. TS, Somberek: hubertlak, 1967.VI.26.29. TL, Zirc, Pá, 1955.11., 1956.X.8. 2 db Le. 1941.X.19. SzlK, - Arborétum, 1974.V.3. KS, 1973. III.30. TL - Cigány-domb, 1976.IV.21. TS - Generál-erdő, 1971.X.2. 2 db TL. DB: Kab-hegy, 1963.X.10. TL, Városlőd, 1963.IV.14. TL. KBs Bakonypölöske, 2 db Le, Eplény: Malomréti-völgy, 1976.V.10. TS, 1977.XII.5. /szalmakazal, rostálva/ 6 db Pl. Pét, L, Tés, 1963.XI.17. Er. Kh: Balatonederics, E, Balatongyörök, 1955.IX. 7 db, 1956.X. Le, Gyenesdiás, 1912. Ho, Keszthely, Ho - 1952.V.7. Sá - Büdöskutivölgy, 1966.VI.15. Pj, Sümegprága, Sarvaly, 1979.VI.9. /gombás galyról kopogtatva/ Sza, Tátika, 1956.IX.5. Le - plató, avar rostálva, 1953.IX.15. 10 db, K, Vállus, 1978.IV.3. Pl. 32. I, lignorum LINNAEUS, 1758 /= flavipes^FABRICIUS. 1775/ - előfordul Észak- és Közép-Európában, helyenként Dél-Európában. Nyílt növényszövetkezetekben, ritkásabb erdőállományokban, birka, ló és marha trágyán él, megművelt területeken a legkülönbözőbb növényi törmelék között, az év minden hónapjában megtalálták. KB: Bakonysárkány, L. D3: Sáska: Agár-Tető, 1967.V. 11, /fühálózva/ Pj. 33. T. rufipes DE GEER, 1774 - előfordul az egész palearktikus régióban és Észak-Amerikában. A legkülönbözőbb korhadó növényi anyagok, rothadó gombák alatt, állati és emberi ürüléken ál. ártéri erdők nedves avarjából, árvizi hordalékból ugyancsak gyűjtötték. Gyűjtési adatai az év minden hónapjából ismertek. Bf: Nemesvámos, 19=3.VI.14. TL. ÉB: Bakony, W, Bakonybél: Gerence-völgy, 1973.VIII.5. Gy. - Száraz-Gerence, 1970.VII.21. TS, Hódos-ár-völgy, 1970.IX.26. - X.31. 11 do TL - 1974.X.10. TS, Zirc, /?/, Arborétum, 1975.VII.17. TL. K6: Eplény: Malomréti-völgy, 1974.V.5. KS, Királyszállás: Burok-völgy, 1973.V.25. TS. 34. T. bipustulatus FABRICIUS, 1775 - Előfordul Közép-Európában és Észak-Európa déli területein valamint egyes irodalmi adatok szerint Szibériában is. Erdei faj, öreg korhadó tuskókban, kidőlt fatörzsekben ós azok széteső anyagában, falisztjé jen, valamint kifolyó fanedven él. ÉB: Pápa, V/, /Zirc, PRH/. 35. T. subterraneus /LINNAEUS, 1758/,- előfordul Európában, a Kaukázusban, Szibériában és Sziriában. Főleg nyíltabb növényszövetkezetekben a legkülönbözőbb korhadó növényi anyagok, komposzt, szalma, trágya, széna csomók alatt él. Előkerült azonban erdőkben is, korhadó avar alól, vadetetők alomjából, kifolyó fanedvről, korhadó tuskók széteső anyagából. Kifejlett alakban telel át, télen barlangokban denevér ürüléken, pincékben rothadó krumpli alatt, valamint kis emlősök - főleg vakond földalatti építményeiből gyűjtötték. ÉB: Bakony, V/., Farkasgyepü, 1978.V.12-VI.9. /in: Fagetum silvaticae, talajcs pda/ 2 db. TL. KB: Pét, L. 36. T. fimetarius GRAVENHORST, 1802 - Előfordul Európában, a Kaukázusban, a Kaukázuson túli területeken és Kisízsiában. Korhadó anyagok, széna, trágya, rothadó káposzta alatt, állati - főként ló -ürüléken és kövek aláfct él. Tavasszal erdei utakon és réteken a magasabb növény ; étről, virágzó cserjékről fühálózták, enyhébb téli napokon repülve rajzó és házfalakra csapódó példányait gyűjtötték. Az év minden hónapjában előkerült. Bf:Gyulafirátót: halastó, 1973.X.2?. TS, Veszprém: Csatár-hegy, 1957.VI.4. Pj Gulya-domb, ]976.VT.8. 31. ÉB: Bakony, W, Zirc, L, Ugod: Szőlő-hegy, 1973. V. 22. 31. KE: Eplény: Malomréti-völgy, 1975.V,10. KS, Ilétházpuszta, 1973. VI. 8. Bl.
