Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 5. (Zirc, 1986)

DR. TÓTH LÁSZLÓ: A Bakony hegység holyvafaunájának alapvetése IV. (Coleoptera: Staphylinidae, Habrocerinae – Hypocyptinae)

Szabó I. IV". Domogled, 1883, Pá 1 d, det. J. Privaldszky. + lo minden lelőhelyadat nélkül, de a magyar gyujtenényben. A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményében: Farkasgyepü,1979.V.25-VTI.12. /in: Fagetum silvaticae, talaj csapda/, TL 1 o. HORION /1967/ szerint montán - szubalpin faj. Erdőkben moha, avar, korhadó növényi törmelék, öreg, mohával benőtt széteső tuskók, fatörzsek anyagai között, falisztjében, leváló kéregdarabjai alatt él, ritkábban repülve rajzó példányait is gyűjtötték. A felsorolt sajnálatosan kevés hazai példány alapján nagyon ritka montán szubalpin, stenoek-sylvicol, phytodetricol, muscicol, corticicol fajnak tűnik. Rendkivüli ritkaságát valamennyi idézett szerző kiemelte. Gyűjtése, kutatása faunaterületünkön igen kívánatos volna a jövőben. Bryoporus multipunctus HAMPE, 1866 - áreája GANGLBAUER /1896/ Hvrvátország, Magyarország, Stájerország, REITTER, HEYDEN, WEISE /1906/ Ausztria, Dalmácia, Horvátország, Magyarország, Stájerország, ugyanezen területről közli BERNHAUER et SCHIBERT /1916/ WINKLER /1925/ Közép- és Kelet-Euróna, HORION /1967/ Délkeleteurópa,^és Közép-Euróua délkeleti^területei,

^SCHEERPELTZ /1968/' Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa. A Kárpát-medencéből az első adatokat tudomásom szerint KUTHY /1896/ közölte: Budapest, Mehádia, Péczel, Stájer-lak. További adatokat közölt innen KORION /1967/: Bánát; Burgenland: Fertői-tó, Weiden, Winden, Geys, Rust, Donnerskirchen; Erdély; Párkány /Parkan/, Ungvár /Uzhorod/, Magyarország: Mecsek-hegység, Fehérkut, 1964.VT. Smetana. A budapesti Természettudományi Múzeum gyűjteményében 32 példányát találtam és határoztam meg: 1/1 Ohati-erdő, /Hu. c./, 1953.VI.14. /kékvércae fészkéből/ HL., 5 db L. II/l Bakonysárkány, L. Budapest környéke, D. - Hármasnál.árhegy I9II.IV.4. - Kincstári-erdő, 1878. Pá, Érd, 1936.V.24. Cs., Pilisborosjenő : Nagy-Kevély, gerinc, DNY-i lejtő, 195/4.V. 12. /füháló/ 3 db K., Velencei-hegység: Nadap, Meleg-hegy, 1951.V.9. /vízmosásos árok, rostálva/, K., Vérteshegység: Csákvár, Ilajdúvágás, I96I.V.9. /rostálva/ EY - 2 db Kmé, Tr. I.T/2 Máriabesnyő, 1912.V.16., Nágrádverőce, En.', Bükk-hegység: Nagyvisnyó, Elzalak, 1956.VI.5-12. /rostálva/ KSz., III/2 Máramaros, Rt. III/3 Szörény m., 1877- 2 db. Teregova, 1909. Uj., Verestorony, D. III/4 Vulkán-hegység, Cs. IV. Herkulesfürdő, 1908.V.25. Mi. - 1876. Pá - 1931.V. St., Mehádia + Slavonia, P. Életmódjáról, gyűjtésének körülményeiről keveset tudunk, erdei /stenoeksylvicol/, eurytherm, eurytop fajnak tűnik, amely avar, moha, növényi korhadak alatt él /phytodetriticol/. E kevéssé ismert, ritka faj további gyűjtése, vizsgálata kivánatos volna mind faunisztikai, mind állatföldrajzi szempontból. Bolitobius trimaculatus /PAYKULL, 1800/ - áreája GANGLBAUER /1895/ Ausztria, Észak-Európa, Korzika, Németország, Szibéria, Szicilia, REITTER, HEYDEN, WEISE /1906/ Európa, BERNHAUER et SCHUBERT /1916/ Észak- ás Közép-Európa, Kaukázus, Szibéria, WINKLER /1925/ Észak- és Közép-Európa, SCHEERPELTZ /1968/ Észak- és Közép-Európa, Kaukázus, Szibéria, Szujecki /1930/ Európa, Kaukázus, Szibéria. Mint a felsoroltakból látható, a kutatók véleménye eléggé megoszlik az área kiterjedését illetően. A legtöbb részlet, adat felsorolásával HORION /1967/ Észak- és Közép-Európa, Kaukázus, Kaukázus.ontúli területek, Szibéria területéről említi, ahol szerinte boreomontán faj, „urwaldrelikt'^ állítását igen szép európai elterjedési térképpel támasztotta alá. A Kárpát-medence szomszédos országokhoz tartozó területeiről is közölt néhány értékes adatot: Erdély /Ienistea, Petri/, Horvátország: Plitvice /Liebman/, Szlovákia /Roubal - Smetana: VLhorlát, Ruska Poruba/, Szovjetunió: Uzhorod /=Ungvár, Roubal, 1930/. A Kárpát-medencéből az első adatokat tudomásom szerint Kuthy /1896/ közölte: Brassó, Dus, Ferencfalva, Hagymádfalva, Hátszeg, K.'Kálna, Mehádia, Montes Kerczenses, Trencsén, Vrdnik, Zirc. A budapesti Természettudományi Múzeum gyűjteményében a következő 29, példányát találtam: 1/1 Hortobágy N.P. Egyek: Ohati-erdő, Püspökladány: Ágotapuszta, Tiszacsege, Ujszentmargita: Margitai-erdő; II/l Zirc, Ku., III/2 Kászon: Bardóca /1200 m/, /Csik m./. 1943.VI.18-29. 14 db K., Máramaros, Pá.; III/3 Kerczesóra, Ku., Nagycsür, Ku., Puj, 1877.VI. 2 db W.; III/4 Remecz, 1907. Bi. IV. Herkulesfürdő, Mi, Tax - Juli 18. Fod. + Hungária, E, F. + Opesata, 1883 F. /?/ ab. flavicollis HOCHHUTH, 1849 - előfordul a törzsalak között. 1/1 Siófok 4 db L.; II/l Zirc, Ku ; III/2 Cserna Hora, D., Kászon: Bardóca, 1200 m. /Csik m./, 1943.VI.28-29. 2 db K.; III/3 Kerczesóra, Ku. Ferencfalva, 1874. F, Pá, Puj, 1897.VI., W, IV. Herkulesfürdő 2 db Mi. - St. - 1880 2 db Pá, Tax. + Hungária F. + Slavonia 2 db F. HORION /1967/ szerint kifejezetten gombalakó /fungicol/ faj, erdei fák, különösen tölgy taplóiban /Polyporus, Fomes/ ritkábban kertekben nyárfa tus-