Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 5. (Zirc, 1986)

BALI JÓZSEF: Adatok Veszprém város madárfaunájához

FOLIA MUSEI mSTORICO-NATTJRAUS BAKONYIENSIS A BAKONYT TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 5—1986 ADATOK VESZPRÉM VÁROS MADÁRFAUNÁJÁHOZ BALI JÓZSEF Szilágyi Erzsébet Általános Iskola, Veszprém ABSTRACT: Data to the knowledge of the avifauna of the town Veszprém — Author of the present paper who works in the county center has been participating since 1972 in the scientific project "Natural Feature of the Bakony Mountains". His present paper summarizes the ornithological observations done during the last ten years /1976-1936/. Worth of mention are author's data from following species: Swift /Apus apus L./, Bee-eater /Merops apiaster L./, Grey-headed Woodpeckers /Picus c. ca us Gm./, V/all Creeper /Tichodroma m. muraria L./, Wheatear /Oenanthe oenanthe L./, Dnnnock /Prunella m. moduláris L./, Waxwing /Bombycilla g. garrulus L./ and Arctic Red Poil /Carduelis hornema.nni ! Hollböll!/. In sura: from the 344 bird species v.hich have been revealed for Hungary /30 June, 1979/ author established the occurrence of 93 species in Veszprém; the taxonomical status of the observed Tree Creeper /Certhia sp./ could not be determined. Bevezetés A Magas-Bakony é3 a Balaton-felvidék mintegy természetes összekötő tája a völgyekre szaggatott Veszprémi-fennsík, amelyet a rajta átkanyargő Séd patak is segített kialakítani. A város, csaknem a fennsík geometriai közepén fekszik, ahol a dolomitokat mélyen bevágó Séd, egy asszimmetrikus völgyet hozott létre. A gazdag történelmi múlttal rendelkező települést, amely fejedelmi szállás- és tartózkodási hely volt, a köznapi használatban gyakran emlegetik a királynék városaként. A fellelhető geológiai-, botanikai-, zoológiai és műemléki kincsei még tovább emelik a település értékét. A jelen tanulmányban ornitológiai szempontból vizsgálom a területet, amely a Szabadságpuszta és Csatár-hegy peremrészekkel, illetve a közigazgatásilag összecsatolt Kádárta és Gyulafirátót egykori önálló községek határaival azonos. Az elmúlt évszázadok bakonyi vadászatai, az erdő és vadgazdálkodás, valamint a sólymászat szolgáltatták a legelső madártani adatokat, amelyek önálló dolgozat témái is lehetnének. Az irodalmi források közül Ormándy Miklós „Néhány szó a madarakról" című tanulmánya említhető meg elsőként, amely a,veszprémi kegyesrendi gimnázium tudósítványában jelent meg /1875/. MADARÁSZ /1884/, a Természetrajzi Füzetek 8. számában a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében levő, és Veszprémből származó, rendellenes színezésű dolmányos varjú adatát közli. VÉGHELYI /1836/,a városban rendszeresen végrehajtott verébirtásról ad hírt a közigazgatási „emléklapokban". A Veszprémben megjelenő „Egyházmegyei Lap" hasábjain 1905-ben jelent meg PÁBIÁN GÁSPÁR „A temető madarai" című munkája. GRESCHIK /1909/ a magyarországi madárvonulás adatainak feldolgozása során Veszprémre vonatkozókat is említ. KARÁCSONY /1911/, széncinkét rabló tövisszúró gébicsről közöl cikket az Aquilá-ban. iIOLLÁN SÁNDOR /Nimród 1916/, fogoly /Perdix p. perdix/ megfigyeléséről ad hírt. A hajnalmadár /Tichodroma m. muraria/ veszprémi /Várhegy; Benedekhegy/ előfordulásának adatát közölték: DORNYAY BELA /Aquila, 29, 1922/, VASVÁRI MIKLÓS /A Természet,_ 1926/ és AGÁRDI EDE /Aquila, 59,-62, 1952/55/. Sarlósfecske /Apus a. apus/ adatokat közöltek: GAÁL ISTVÁN /Természettudományi Közlöny, 1932/ és DORNING HENRIK /Természettudományi Közlöny, 1933/. Erdei szalonka /Scolopax r. rusticola/ adatokat közöltek: HORDOSY ENDRE /Nimród, 1927/, SCHENK JAKAB /Aquila, 36-27, 1929/1930/ TANKA SÁNDOR /Nimród, 1930/ és „P" /Vadászat és Állatvilág 1903/. Csonttollú /Bombycilla g. garrulus/ adat ,kat közöltek: WARGA KÁLMÁN /Aquila 34-35, 1927/1928 és 3637, 1929/193Q, TANKA S. /Nimród, 1930/, NAVRATIL DEZSŐ /Kócsag 1930/, és GRESCHIK JENŐ /Kócsag 1933/. Keresztcsőrű /Loxia c. curvirostra/ adatot kö-