Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 5. (Zirc, 1986)

SIPOS IMRE: A Bakonyi Természettudományi Múzeum Bombina gyűjteményének statisztikai összehasonlítása

A 2. térképen jól látható, hogy a sárgahasu unka elterjedési területe csaknem teljesen az Eszaki-Bakony vidékére lokalizálódik. De ott sem mondható gyakorinak, főleg az utóbbi években számuk csökken. Az egész gyűjteményben mindössze 19 pld. tipikus B. variegata variegata található. A vöröshasu unka viszont gyakori faj faunaterületünk alacsonyabb területein /300-350 m-ig/. Feltűnő, hogy az Északi Bakony B. variegata populációinak élőhelyeit csaknem teljesen körülveszik a B. bombina lelőhelyek. Az unkák közötti keveredés földrajzi pontjait a 3- térkép mutatja. A gyűjteménybe került és lemért unkák adatait az 1. táblázat tartalmazza. A B. bombina és B. variegata testmérete átlagérték szórásának összehasonlítása F próbával /2. táblázat/, az azonos méretek átlagértékének viszonya pedig t próba elvégzésével történt /3. táblázat/. A táblázat adataiból látható, hogy a felvett testméretek között mindössze a. mellső végtag és a lábszár hosszában van c<= 0,05 szignifikancia szinten különbség. A B. variegata mellső végtagja hosszabbnak bizonyult, mint a B. bombinánál. Mivel ez határozásnál önmagában nem hasznosítható, a következő lépés a nem azonos méretű testrészek arányának /4. és 5. táblázat/ kiszámitása. Látható, hogy a combnak a lábszárhoz viszonyított aránya a vöröshasu- és a. sárgahasu unka között nem mutat szignifikáns eltérést. Az adatok feldolgozása szerint, tehát nem alkalmazható általánosan az a határozó kulcs /DELY 1967/, miszerint, ha az unka combjait a test középtengelyére merőlegesen állitjuk, a B. variegatánál a sarkok összeérnek, a B. bombinánál nem. Viszont szignifikáns különbséget mutat a vállizülettől a. könyökizületig, valamint a könyökizülettől a leghosszabb ujj végéig mért távolságok egymáshoz viszonyított aránya, amely a B. variegata esetében nagyobb /0,40*0,07/, mint a B. bombinánál /0,336* 0,06/. Kis különbség van a fej alakjában is, a vöröshasu unkáé nyújtottabb. A gyűjtött anyag és a terepen lemért példányok adatait összegezve a két faj elkülönítésére az alábbi határozókulcs alkalmazható: Bombina bombina Termete karcsúbb, mint a B. ^ariegata-é. A fej ugyanolyan hosszú, vagy kicsit hosszabb, mint amilyen széles. A hátsó végtagon a comb és a lábszár egyenlő hosszú, néha a comb hosszabb is lehet. Legtöbbször a lábfej mérete mindkettőnél nagyobb. A hátulsó lábfej a felnőtt példányokon legalább a 2/3 részéig uszóhártyás. A lábujjak hegye nem sárga. A himnek 2 belső hanghólyagja van. Hátoldala világos-, zöldes-, vagy sötétszürke, általában jellegzetes sötétbarna vagy fekete, jobbára szimmetrikus foltok találhatók rajta. Különösen jellemző a tarkó közepén levő sötét/\alaku folt. /A vizsgált egyedek 55 %-án megtalálható./ A hátoldalon és a combokon a kerekded bőrszemölcsök szaruképződményei alig kiugrók, egyes helyeken csaknem teljesen sima hátú példányok élnek. Hasoldala sötét szürkéskék vagy kékesfekete; téglavörös, ritkán sárgás foltokkal és sok apró fehér pettyel boritott. Magyar nevével ellentétben tehát a has szine nem lehet határozó bélyeg. Az élénk foltozottság néha egészen kiterjedt, másko" csupán 4-5 kisebb vöröses foltban nyilvánul meg. /Ilyenkor az apró fehér pettyek száma általában több./ Akármennyire is foltozott a has, a foltok a mell és a csipő tájékán nem folynak össze. Bombina variegata A teste zömökebb a B. bombinánál, a fej általában szélesebb, mint amilyen hoszszú. A hátsó végtagon a lábszár a combnál hosszabb, a lábfej ennél is hosszabb, A hátsó láb ujjai vaskosabbak, tompábbak, mint az előző fajé, köztük 3/4 részig vagy teljesen úszóhártya feszül. A lábujjak vége sárga. A hasoldal sárga foltozottsága sokkal kiterjedtebb, mint a E, bombinánál, a mellen és a csipők tájékán, 3Őt a lábszárakon is összeérnek a foltok. A hátoldala zöldesbama, világosabb szürkés-, néha egész sötét barna, olykor zöld vagy fekete foltokkal, máskor csaknem egyszinü. A tarkón a /\ alakú folt hiányzik. A hátoldalon és végtagjainak felső részén szabálytalen elrendezésben kup alakú szemölcsök vannak, ezek tetején 1 nagy, hegyes végű, fehér tövű-, körUlötte pedig sok apróbb hegyes, barna szarutüske található. Az unkák megkülönböztetésénél ezek a szarutüskék léte vagy hiánya a fő határozási bélyeg. A hibrid egyedeknél a fajok jellemzői sokféleképpen variálnak. B. variegata/hibrid egyedeknél a hátoldali szarubibircseken csak elvétve találhatók tüskék, ezek nem fehér tövüek. A hasoldali foltozottság vagy a mellkas, vagy a csípők tájékári megszakitott. A lábujjak helye sárga. A B, bombina/hibrid egyedek hasoldali foltozottsága kiterjedt, de teljesen nem ér össze a csípő ill. a mell tájékán. A hátoldal szarudombjai erősen kiemelkedők, de szarutüske nincs rajtuk. A tarkó A alakú foltja gyakran megvan.