Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)
DR. ILOSVAY GYÖRGY: Az északi Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetofaunájáról
összegezés - Az 1975. és 1980. között a Balaton környékén és a Balaton-felvidéken végzett vizsgálat eredményeképpen a területről 11 Amphibia és 9 Reptilia fajt sikerült kimutatni. Ezek döntő többsége sik- és dombvidéki, a kultur, ill. erdősztyeppre jellemző faj. - A kutatások eredményeképpen sikerült néhány faj esetében az ismert lelőhelyi adatok számát növelni /Triturus cristatus, Pelobates fuscus, Natrix natrix var. persa/, ill. konkretizálni. - Az egyes élőhelyeken végzett rendszeres megfigyelésekre alapozva, a dolgozat kitér a kétéltűek közötti cönológiai affinitásokra, ill. néhány nagyobb példányszámú faj /Rana dalmatina, Hyla arborea, Triturus cristatus, Pelobates fuscus, Bufo viridis/ ökológiai-etológiái vonatkozásaira, a lárvák fejlődésének alakulására is. - Peltételezhető, hogy területünkön az időjárási viszonyoktól függően a Bufo viridis populációinál.lejátszódhat egy második párzási periódus, ill. a Triturus cristatus és a Triturus vulgaris esetében felléphet a neoténia. jelensége is. - Az északi Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetofaunája erős antropogén behatás alatt áll. Ez főleg a petézésre, ill. a hüllőtojások lerakására alkalmas élőhelyek csökkenésében, az egyes fajok eltűnésében /pl.Emys orbicularis/ és a szárazföldi békafajok állománycsökkenéseiben /pl.Bufo bufo/ nyilvánul meg. Jelentős mértékű az egyes siklófajok /Elaphe longissima, Coronella austriaca./ visszaszorulása is. Nagyon sok kétéltű és hüllő pusztul el a Balatont övező müutakon, s számottevő a korcsosult, sérült példányok száma is. - A herpetofauna tagjai - még a domináns, ill. a tömegesen előforduló fajok esetében sem képeznek olyan nagy példányszámú állományokat, hogy például mint ragadozóhal-táplálék - jelentősebb szerepet játszanának a Balaton és a Balaton felvidék életében. Jelenlétüket azonban ebből a. szempontból sem szabad lebecsülni. A herpetofaunát nem gazdasági /hasznos-káros/ szempontból, hanem az ökoszisztémában elfoglalt helyük alapján kell megítélnünk. Ha szeretnénk elkerülni, hogy a kétéltűek és a hüllők állományai a jelenlegi szinten maradjanak, ill. felerősödjenek, akkor védelmükre, élőhelyeik megóvására fokozottabban kell ügyelnünk. A Balaton és természeti környezetének megvédésére hozott intézkedések /Balatoni Regionális Rendezési Terv/ megvalósulása remélhetőleg a herpetofauna szempontjából is előnyösen érezteti majd hatását. IRODALOM - LITERATUR BALI J. /1976/ : A Lacerta mualis Veszprém városi előfordulása - A hatodik Bakony kutató ankét anyaga BALOGH J. /1953/: A zoocönológia alapjai - Akadémiai Kiadó Budapest DELY, O.G. /1964/ : Contribution A L'Etude systématique zoogéographique et génétique de Rana arvalis arvalis Nilss. et Rana arvalis wolterstorffi Pejérv. - Acta Zool. 10. p. 309-361. DELY, O.G. /1965/ : Schildkrötenreste /Emys orbicularis/ aus Avaren- und Longobarden - Gräben.-Vert . Hung. 7. p. 13-34. DELY, O.Gy. /1967/: Kétéltűek - Amphibia; Pauna Hungáriáé 83. Akadémiai Kiadó Budapest. DELY, O.Gy. /1978/: Hüllők - Reptilia; Pauna Hungáriáé 130. Akadémiai Kiadó Budapest DCVTÇSIN A. /1971/: Néhány szó a kétcsikos vízisiklóról - Búvár 1971 p. 311. EDELÉNY I B. /1963/: A hazai hüllők néhány ujabb belső élősködő férge - Egri Tanárk.Pőisk. Évk. 1, p. 323-342. ENTZ G. - SEBESTYÉN 0. /1942/: A Balaton élete Budapest p. 1-366. PEJÉRVÁRY G. /1916/: Ujabb adatok az Ablepharus pannonicus magyarországi elterjedéséhez - Áll. Közi. 15, p. 331-332. PEJÉRVÁRY G. /1919/: On two south- eastern varieties of Rana arvalis Nills. Ann. Mus. Nat. Hung. 17. p. 178-183PEJÉRVÁRYNÉ, LÁNGH, A. /1943/: Beiträge und Berichtigugen zum Amphibien-Teil des ungarischen Paunen-kataloges - Pragm. Faun. Hung. 6., p. 42-58. PEJÉRVÁRYNÉ, LANGH, A. /1943/: Beiträge und Berichtigugen zum Reptilien-Teil des ungarischen Paunenkataloges-Pragm.Paun.Hung.6./3/.p.81-98.
