Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)

ESZTERHÁS ISTVÁN: A kapolcsi Pokol-lik

fő ágban, melyek a peremtől kb. 5 m-re futnak, a harmadik a mellék ágban, az előbbiektől nagyjából további 5 m-re, azokkal többnyire párhuzamosan található. E törésekben alulról fölfelé állandó vizszivárgás tapasztalható. Az látszik valószínűnek, hogy e törések mentén szivárgó viz lazitotta fel a padozott elválásra hajlamos bazaltot, majd annak alkalmi kiöblítését is végezte, amiben alighanem a. fagyhatás is segitett /ugy a fellazításban, mint a kőtörmelék üregből való kinyomásában./ E megállapításomat az támasztja alá, hogy a bazaltréteg barlangnál való vastagsága legalább 10 m /a sziklafal felső széle és a barlangszájnál évő horhos alja között/, a barlang feküje pedig nem a homokkövön van, hanem nagyjából a bazaltréteg közepén. A barlang alja enyhén lejt kifelé /15 /oo/, benne az inkasziós kőtörmelék a belső zónákban egyre lazább, nagyobb méretű, kifelé fokozatosan apróbb, fölső rétege tömörült /ennek egy részét természetesen a látogatottság okozza, de e jelenség a barlangfal mellett is tapasztalható, ahol nincs taposás/. Állandó vizű tavacskák a fő ág aljának legbelső, legmagasabb részén találhatók, itt tör fel lassú áramlással a viz, majd kifelé szivárog elnyelődve a kőzettörmelékben. Tehát a barlang kialakulásában három összetevő: a litoklázisrendszer, a bazalt sprózódási sajátossága és a viz játsza a főszerepet. A barlang^fő ága 23,5 m hosszú, iránya 214 , a bejáratnál 5 m magas és 3,5 m széles, háromszögszelvényü, mely befelé fokozatosan alacsonyodik és keskenyedik. Mennyezetén a litoklázisok jól látszanak, alját kőtörmelék boritja. Legbelsőbb 7 m-es szakaszában az inkaszió között négy kis tavacska található. A legbelső a "forrástó", a többit ennek tulszivárgó vize tölti fel. A fő ág középső bal oldali részén 1 m-es fülke van, amit az egyik fő ági litoklázis alkot. A bejárattól 4,5 m-rel beljebb a jobb oldalon alul széles, alacsony /40 cm/ átbúj ón juthatunk a mellékágba. Ennek a fő ággal közel párhuzamos irányát is litoklázis határozza meg. Hosszúsága 14 m, szélessége átlagosan 1,5 m, magassága nagyjából 1 m. Benne időszakos tavacska szokott lenni /1983 nyarán nem volt/. E mellékágból jobbra tovább még egy 5,5 m hosszú, mindkét végén a mellékágba visszatorkolló 60 cm széles, 30 cm magas kuszójárat van /a korábbi leírások ezt nem emiitik/. A barlang összhossza 47,5 m. A mellékág északkeleti végében a mennyezet és az oldal darabos bazaltfalán apró /1-2 mm/ fehér gyöngyszerü mészkonkréciók találhatók, amik mésztartalmú vizekből csapódhattak ki. 2. ábra: A Pokol-lik szádája a bazaltfalból nyílik /Fotó: Gönczöl Imre/ 3- ábra: A Barlang bejárata /Foto: Abb.

2 : Der Eingang der sog. 'okol- Gönczöl Imre/ lik Höhle führt aus einer Bai altwand Abb. 3: Eingang der Höhle /Aufnahin die Tiefe /Aufnahrae: Imre Gönczöl/ me: Imre Gönczöl/