Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)

BUBICS ISTVÁN: A várpalotai Szabó-féle homokbánya természetvédelmi terület tudománytörténeti áttekintése

Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Magyar Földtani Társulat és a Természetvédelmi Tanács 1961. május 13-i Várpalotán tartott közös rendezvényének. Ez alkalommal Budapestről külön autóbusz hozta az ideérkező szakembereket, és a geológus és geofizikus hallgatókat, akik Várpalotán csatlakoztak a Magyar Pöldtani Társulat Középdunántuli Csoportjának résztvevőihez. A várpalotai vándorgyűlést a "Jó Szerencsét" Művelődési Házban, Kertai György elnök nyitotta meg. A megnyitó után két szakmai előadás hangzott el. Kókay József "A várpalotai kőszénmedence rétegtana" és Kecskemétiné Körmendi Anna "Finomrétegtani vizsgálatok a természetvédelmi területté nyilvánított Szabó-féle homokbányában". Az előadások és viták után a 117 résztvevő megtekintette a. Kenyeres Lajos, az Országos Természetvédelmi Tanács főtitkára által megnyitott természetvédelmi területet, a Szabó-féle homokbányát. A homokbánya földtani érdekességeit Kecskemétiné mutatta be. Délután Kókay vezetésével, a Bántapusztai miocén szelvény bemutatására került sor. A bejelentést követően Kecskemétiné Körmendi Anna tartott előadást, melyben a Szabó bánya finomrétegtani, faunisztikai vizsgálatát és ujravizsgálatát ismertette. Kecskemétiné már 1956-ban megkezdte a lelőhely részletes anyaggyűjtését, ahol rétegről-rétegre haladva, nagy mennyiségű faunát gyűjtött ki. Számszerint I64.O65 példányszámmal dolgozott, melyből 120.795 volt a csiga és 43-270 a kagyló. Ezen óriási tömegből 208 db különböző csigafajt és 108 db kagylófajt irt le. A kagylókon és csigákon kivül emlit még Bryozoát, Korallt, Balanus és rák töredéket. Előkerült még Mastodon fog-töredék, halfog és csigolya darabok. Laky Ilona előzetes mikrofauna vizsgálatai nyomán, előkerültek olyan Foraminiferák, amit Majzon nem emiitett, sőt magyarországi vonatkozásban is ujak voltak. Kecskemétiné a nagy mennyiségű molluszkák statisztikus feldolgozása nyomán négy szintet határozott meg. Ezek a faunaszintek a feltárásban látható rétegek keletkezését és az egyes szinttájak paleomorfológiai, ősföldrajzi változásokat világították meg. így a homokbánya alján fekvő sárga homok, parttól /egykori tengerpart/ távolabb ülepedett le, mig a keresztrétegzett homok sekélyvizű strand üledék volt. Ezt egyébként a faunák életterén tul, a ferderétegzett jelleg is mutatja. Ez idő tájt, mint újszerű vizsgálati módszer, a finomrétegtan, a várpalotai faunák tanulmányozásával elsőként, pozitiv eredményt hozott. Az 1961-ben megjelent finomrétegtani munkát követte /1962/ a kagylók és csigák meghatározása, melynek során egy sereg uj faj került elő. Az 1962. év ugy tűnik, a monumentális munkák megjelenésének éve volt. Ekkor kaphattuk kézbe Strausz László mediterrán csigák határozóját. Talán mondanom sem kell, hogy a 370 oldalas könyvben összegyűjtött csigák, voltaképpen a várpalotai Szabó bányából származnak. Terjedelmében szerényebb, de nem jelentéktelen ismeretanyagot kaptunk Nagy Eszter munkája nyomán, aki uj pollen fajokat ismertet várpalotáról. A további évek tudományos feldolgozásában a Szabó-bányára vonatkozó közvetlen vizsgálatot nem találunk ugyan, de Kókay J. a várpalotai miocén medencében végzett részletező munkájában, nemegyszer utal a gazdag faunáju alsó-bádeni rétegekre. Nem kétséges, hogy a Szabó bánya rétegsora csupán kis részét nyújtja a kifejlődött miocén gazdag faunájának, földtani érdekességének. Ez a kis részlet azonban a jelenlegi kiépítettségénél fogva alkalmas betekintést nyújt a rétegsor és a megjelenő fauna vizsgálódására. Reprezentatív jellegét a leírtakon tul emeli, hogy e kor földtani eseményeivel kapcsolatban társulati és országos rendezvények programjaiban is helyet kapott, így 1969. szeptember 7-én a Neogén Kollokvium résztvevői csodálták meg a homokbánya kövületeit. Ez alkalommal a hazai és külföldi résztvevők száma 90 volt. A külföldiek között, /a védett terület vendégkönyvben látható/ szinte Európa minden országa képviseltette magát. A várpalotai miocént Kókay József ismertette "Das Miozän von Várpalota" cimU megjelent cikke alapján. Hasonlóképpen jelentős eseményként könyvelhetjük el az 1975- szeptember 8-10-e között zajlott Neogén Kongresszust, melynek tanulmányi utvonalában a várpalotai Szabó bánya is szerepelt. A tudománytörténeti vonatkozások befejezésével köszönetemet fejezem ki Szálai Tibor, Strausz László, Kecskemétiné Körmendi Anna, Kókay József kollégáknak, hogy munkám sikeres összeállítását, személyes kapcsolatok megteremtésével is támogatták. A várpalotai Szabó-féle homokbánya jelentős munkák szülőágya volt, különösképpen paleontológiái vonatkozásban. De amint Majzon L. és Laky Ilona befejezetlen Foraminifera vizsgálatai mutatták, több lehetőséget még nem aknáztak ki. Ezek az utalások serkentettek arra, hogy a teljességre törekvés nélkül - inkább figyelemfelkeltés végett - néhány vizsgálatot elvégezzek. Elsőként az Ostracoda vizsgálatokra utalok, melyek eddig kimaradtak a feldolgozásokból. A bányahely vertikális szelvénye mentén gyűjtött mintákból, Széles Margit szives segítségével 9 fajt határoztunk meg. Cytheridea cf. acuminata Bosquet Hemicytheria sp. Hemicytheria aff. punctatus MUnster