Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)

DR. ILOSVAY GYÖRGY: Az északi Balaton-part és a Balaton-felvidék herpetofaunájáról

Füzed-tóban viszont 11 fokos léghőmérséklet mellett a 9-10 fokos vízben már március 27-én /198C/ megjelentek. 1979. március 26-án találtam a pettyes gőtét először vizben, Alsóörsön a balatoni nádasban, valamint Csopakon a strand közelében 10 fokos, a Kis-tóban pedig 11 fokos vizben. Megfigyeléseim szerint tehát ahhoL, hogy a Triturus vulgaris tavasszal vizbe menjen 13-15 fokos napi maximum és 9-11 fokos vízhőmérséklet szükséges. Természetesen mozgásukban a mikroklimatikus tényezők is nagy jelentőséggel birnak. Röviddel tavaszi előjövetele után párzik /0ELY 1967/. 1977. Március 24-én a Kornyi-tóban 22 fokos vizben figyeltem meg petézésüket. 1979. április 11-én Pécselyen 12 fokos vizben, 1980. április 29-én pedig a Fekete-hegy tavaiban ugyancsak 12 fokos vizben még terhes nőstényeket találtam. A pécsely! Kis-tó 15 fokos vizében 1979. május 10-én is gyűjtöttem a faj gravid példányait.1980. május 20-án a Köcsi-tó him pettyes gőtéi 17 fokos vizben teljes nászruhában pompáztak. Megfigyelése:

m szerint tehát a pé-terakás megkezdéséhez a. Triturus vulgaris minden bizonnyal 12-15 foknál magasabb vízhőmérsékletet igényel. A petézés helye a. vizi élőhelyek 20-30 cm mély parti sávja, mely részek nyár derekára legtöbbször kiszáradnak. A peterakás általában csoportosan történik, a nőstények petéiket nem szétszórtan, hanem egymás közelében rakják le. A kifojlett példányok peterakás után elhagyják a. vizet. A lárvák átlagos teljes hossza 1979. június 9-én a Tar-Óra-hegyen 28-34 mm /16 fokos viz/, a. Monostori-tóban 31 mm /16 fokos viz/. A Kis-tóban 1979. június 14-én, 20 fokos vizben még 23 mm hosszú lárvákat is találtam. DELY /1967/ szerint a lárvák átalakulása szeptember első felében fejeződik be. A Köcsi-tóban viszont még 1979. október 9-én is megtaláltam a faj lárváját /már fagypont alatti léghőmérsékletek is voltak ebben az időszakban/. Ennek alapján feltételezhető, hogy azokon a területeken, ahol a körülmények kedvezőtlenek /környezeti adottságok, időjárási viszonyok/, a. neoténia. jelensége is előfordulhat /V.Ö.: MARIÁN - TRASER, 1978/. lelőhelyei: Északi Balaton-part: Alsóörs /1979.

III.26./; Balatonakarattya /1975.VII.16 - T/; Balatonalmádi, Köcsi-tó /1979.X.9-, 198C.V.20/; Csopak, strand környéke /1979.

III.26. - nászruhás him, th.: 64 mm/; Balaton-felvidék: Balatoncsicsó /1979.IV.11./; Püzed-tó /1979.IV.11./ Kapolcs Kálomis-tó /1979.IV.13. him, th.:74 mm/ Kapolcs, Kettős-tó /1977.

III.10. - him th.:64-66/; Kővágóörs, Kornyi-tó /1977.ITI.10.-S, 1977.IH.24. gravid nőstény th.:62 mm, nászruhás him th.:6l mm/ Köveskál, Fekete-hegy tavai /1980.TV.29./, Pécsely, Kis-tó /1979.

III.26.; IV.11.;V.10/; Tar-Óra-hegy tava /1979.VII.9./. 3. Bombina bombina /LINNAEN3/ - Vörös vagy tüzeshasu unka: Szinte valamennyi élőhelytipusban megtalálható. Főleg a sekély, növényzetben gazdag, zsombékos területeket kedveli, de s viszonylag gyorsfolyásu balatonfüredi sédben, valamint a Monostori-tó környékén egy kis hidegvizű forrás növénytelen vizében is megtaláltam /1979.VII.9., 10 fokos viz!/. Igénytelen. A kifejlett példányok a viz nagyfokú szennyezettségét is elviselik. Tavaszi előjövetele a különböző élőhelyeken más-más időpontban történik - az időjárás függvényében. Pécselyen /Kis-tó/ 1979.

III.

26-án és 1980.

III.27-én is már vizben /10 fok/ voltak. 1980.

III.

27-én /11 fokos léghőmérséklet/ a Füzedtóban is észlel"em jelenlétüket, de ugyanezen a napon, hasonló hőmérsékleti viszonyok mellett a. Kornyi-tóban még nem mozogtak. Április közepén azonban már a fiatal és az aduit példányok is vizi életmódot folytatnak. 1979.szeptember 20án már elhagyták a. Köcsi-tó. vizét, téli búvóhelyet keresve. A Balaton-felvidéken a rokon faj a Bombina varitgata nem él, annak ellenére, hogy néhány hibrid alak is előfordul a vizsgált területen /Kapolcs 1979-IV.13. leltári szám: 79.19.1/. Lelőhelyei: Északi Balaton-part: Aszófő, forrás környéke /1979.VII.7./, Balatonalmádi, Köcsi-tó /1980.V.20./ Balatonakarattya strand /1979.VI.11., th.:35mm/ Balatonfüred, árok /1972.VII.28. th.:40 mm/; Balatonfüred, sédből /1979.V.10., th.:41 mm/, Csopak, Balaton /1978.VIII.11., th.:33 mm/, Káptalanfüred /1977. LX. 25. - BJ, th.: 35 nun/; Tihany, Balaton /1978.V.13./, Tihany, Külső-tó /1980.TV. 15./. Balaton-felvidék:Balatonhenye", Monostori-tó /1979.VII.9., th.:43 mm/, Dörgicse Füzed-tó /1979.IV.11. th.:44 mm/, Hegyesd, halastó /1976.VI.29./ Kapolcs, Kalomis-tó /1979.IV.23., th.: 39-43 mm/, Kapolcs, Kettős-tó /1977.

III."0., th.:3444 m-./, Köveskál, Fekete-hegy tavai /1977.VI.16.-S/, Kornyi-tó /1975.V.29-8/ Nagyvázsony, Vázsony-séd'/th.:28-33 mm/, Pécsely, Kis-tó /1977.

III.26., th.:2942 mm/, Tar-Óra-hegy tava /1979.VI.9., th.:44 mm/. 4. Pelobates fuscus /LAURENTI/ - Barna ásóbéka: Rejtett életmódja miatt csak ritkán kerül szemünk elé, ezért jelenlétét legjobban párzási időszakban tudjuk megállapitani. Inkább a sikvidékek lakója, s főleg a nedves, laza kötésű talajokon fordul elő /ENTZ és SEBESTYÉN 1942, DELY 1967/. Ezért érdekes Balaton-felvidéki előfordulása /300 m tszf. magasság/, ahonnan olyan vizekből került elő, melyek környékén mészkőn, ill. dolomiton ki-