Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)

DR. TÓTH SÁNDOR: A fűzfaszövő (Leucoma salicis L.) fürkészlégy parazitái (Diptera: Tachinidae)

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 4—1985 A FŰZFASZÖVŐ (LEUCOMA SALICIS L.) FÜRKÉSZLÉGY PARAZITÁI (DIPTERA: TACHINIDAE) DR. TÓTH SÁNDOR Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT : Tachinid flies parasiting Leucoma Salicis L. /Diptera: Tachinidae/ - In his paper author gives an account of the results of the studies carri­ed out on the Tachinid flies parasiting Leucoma /Stilpnotia/ Salicis L. One of the most pestiferous insect of Hungary's forests is the Leucoma /Stilpno­tia/ Salicis L. This species damages mainly the forests of Nord-Transdanubia and of the Hungarian Great Plain. In the Bakony Mountains the populations of this species became in certain years overcrowded. Author discusses the prob­lem parthy on the basis of his own investigations, parthy on that one of li­terary data. Bevezetés A Leucoma /Stilpnotia/ Salicis L., magyar nevén fűzfaszövő /VARGA, in MÓCZÁR 1984/, nyárfa gyapjaslepke /SZONTAGH 1986/, nyárfa gyapjaspille /GYŐRFI,1957/ nyári gyapjaspille /GYŐRFI 1963/ június végén, júliusban országszerte repülő, sokfelé közönséges lepke. A Bakony hegységben is általánosan elterjedtnek te­kinthetjük annak ellenére, hogy ezt a tényt aránylag kevés irodalmi adat tá­masztja alá /HERCZIG-BÜRGÉS-RONKAY 1981, PODLUSSÁNY - megjelenés alatt, RÉZ­BÁNYAI 1973, 1979, 1983, SZABÓKY 1978, SZÉCSÉNYI 1981/. A felsorolt irodalom­ban az alábbi konkrét bakonyi gyűjtőhelyek szerepelnek: Alsóörs, Bakonybél, Bakonybél: Somhegy, Fenyőfő, Gyulafirátót, Herend, Lovas, Porva-Csesznek, Re­zi, Szigliget, Zirc. Magam a Bakony hegység területén Béb, Csór,Devecser,Gyu­lafirátót, Somlóvásárhely és Veszprém határában figyeltem meg a tömeges el­szaporodását . Károsítása SZONTAGH /1986/ szerint főleg állomány széleken, vagy fasorok­ban, útszéli fákon fordul elő rendszeresen. Nem megfelelő termőhelyen tele­pített ^nyárasoktan azonban nagyobb területeken is megjelenhet. A Hanságban állandó jellegű károsítási területe található, ahol gradációi rendszeresen ismétlődnek és hosszabb ideig is tarthatnak. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az utóbbi években a hansági gócait biopreparátummal kezelték, ennek hatására a gradációja visszaszorult. Polifág károsító, az összes fűz- és nyárfajt megtámadja. Bár a nyár- és fűzfajok nagy visszaszerző képessége folytán a károsítás következtében csak növedékveszteség áll elő, a fák a lerágást kiheverik, nyomában másodlagos ká­rosítok egész sora szaporodik el /Cossus, Saperda, Cryptorrhynchus/ melyek a fa műszaki tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásolják, sőt gyakran a fák el­pusztulásához vezetnek. A jelenséget magam is tapasztaltam Béb határában, az utat szegélyező nyárfasor fáin, melyek a Leucoma Salicis többszöri lerágása és a nyomában fellépő másodlagos károsítok hatására az 1970-es évek végén ki­pusztultak . A tiszta fehér, alabástrom színű lepke június végén, júliusban repül. Pe­téit a fűz- és nyárfafélék törzsére, ágaira rakja és fehér, a levegőn gyorsan megkeményedő váladékkal takarja be. A hernyók áprilisban kelnek ki, majd ki­fejlődve laza szövedékben bábozódnak be. A lepkészek máig vitatják, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents