Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)
DR. TÓTH SÁNDOR: A fűzfaszövő (Leucoma salicis L.) fürkészlégy parazitái (Diptera: Tachinidae)
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 4—1985 A FŰZFASZÖVŐ (LEUCOMA SALICIS L.) FÜRKÉSZLÉGY PARAZITÁI (DIPTERA: TACHINIDAE) DR. TÓTH SÁNDOR Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT : Tachinid flies parasiting Leucoma Salicis L. /Diptera: Tachinidae/ - In his paper author gives an account of the results of the studies carried out on the Tachinid flies parasiting Leucoma /Stilpnotia/ Salicis L. One of the most pestiferous insect of Hungary's forests is the Leucoma /Stilpnotia/ Salicis L. This species damages mainly the forests of Nord-Transdanubia and of the Hungarian Great Plain. In the Bakony Mountains the populations of this species became in certain years overcrowded. Author discusses the problem parthy on the basis of his own investigations, parthy on that one of literary data. Bevezetés A Leucoma /Stilpnotia/ Salicis L., magyar nevén fűzfaszövő /VARGA, in MÓCZÁR 1984/, nyárfa gyapjaslepke /SZONTAGH 1986/, nyárfa gyapjaspille /GYŐRFI,1957/ nyári gyapjaspille /GYŐRFI 1963/ június végén, júliusban országszerte repülő, sokfelé közönséges lepke. A Bakony hegységben is általánosan elterjedtnek tekinthetjük annak ellenére, hogy ezt a tényt aránylag kevés irodalmi adat támasztja alá /HERCZIG-BÜRGÉS-RONKAY 1981, PODLUSSÁNY - megjelenés alatt, RÉZBÁNYAI 1973, 1979, 1983, SZABÓKY 1978, SZÉCSÉNYI 1981/. A felsorolt irodalomban az alábbi konkrét bakonyi gyűjtőhelyek szerepelnek: Alsóörs, Bakonybél, Bakonybél: Somhegy, Fenyőfő, Gyulafirátót, Herend, Lovas, Porva-Csesznek, Rezi, Szigliget, Zirc. Magam a Bakony hegység területén Béb, Csór,Devecser,Gyulafirátót, Somlóvásárhely és Veszprém határában figyeltem meg a tömeges elszaporodását . Károsítása SZONTAGH /1986/ szerint főleg állomány széleken, vagy fasorokban, útszéli fákon fordul elő rendszeresen. Nem megfelelő termőhelyen telepített ^nyárasoktan azonban nagyobb területeken is megjelenhet. A Hanságban állandó jellegű károsítási területe található, ahol gradációi rendszeresen ismétlődnek és hosszabb ideig is tarthatnak. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az utóbbi években a hansági gócait biopreparátummal kezelték, ennek hatására a gradációja visszaszorult. Polifág károsító, az összes fűz- és nyárfajt megtámadja. Bár a nyár- és fűzfajok nagy visszaszerző képessége folytán a károsítás következtében csak növedékveszteség áll elő, a fák a lerágást kiheverik, nyomában másodlagos károsítok egész sora szaporodik el /Cossus, Saperda, Cryptorrhynchus/ melyek a fa műszaki tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásolják, sőt gyakran a fák elpusztulásához vezetnek. A jelenséget magam is tapasztaltam Béb határában, az utat szegélyező nyárfasor fáin, melyek a Leucoma Salicis többszöri lerágása és a nyomában fellépő másodlagos károsítok hatására az 1970-es évek végén kipusztultak . A tiszta fehér, alabástrom színű lepke június végén, júliusban repül. Petéit a fűz- és nyárfafélék törzsére, ágaira rakja és fehér, a levegőn gyorsan megkeményedő váladékkal takarja be. A hernyók áprilisban kelnek ki, majd kifejlődve laza szövedékben bábozódnak be. A lepkészek máig vitatják, hogy a