Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 4. (Zirc, 1985)

DR. NÓGRÁDI SÁRA – DR. UHERKOVICH ÁKOS: A Bakony hegység és környéke tegzesfaunája, I. (Trichoptera)

Az eredmények kiértékelése Ilyen hatalmas területen 87 faj előfordulása a fauna viszonylagos szegénységét, egyúttal azonban a nem kielégítő kutatottságot is jelenti. A lényegesen kisebb területű, vízben sem sokkal gazdagabb és már meglehetősen jól kutatottnak mondható Mecsekből 82 fajt tartunk számon. Ezzel szemben a tegzesekben leggazdagabb nyugat-magyarországi lelőhelyek némelyikéről /Szőce, Magyarszombatfa/ - egy-egy lelőhelyről 80-90 fajt mutattunk ki /közöletlen adatok/. Valószínűnek tartjuk, hogy alkalmas helyen végzett lámpáza sokkal ,^ valamint patak menti hálózassál még jelentősebben emelkedhet a fajok^száma. Tulajdonképpen az eddigi anyag nagyobb részére az nyomja rá bélyegét, hogy az alkalmazott módszereknek csak mintegy "melléktermékeként"^nyertünk tegzeseket. Ennek ellenére nem tűnik haszontalannak a más célú fénycsapdák anyagának átnézése és a nem trichopterológusok által gyűjtött tegzesek feldolgozása, mivel ezek között is számos értékesebb példány akadt. 1. A tegzesfauna általános jellemzése A hazai, jelenlegi ismereteink szerint 191 előforduló fajból 87-et^mutattunk ki a Eakonyban, ez a fauna 45 %-a. Az egyes családok igen eltérő mértékben részesednek a faunából. Feltűnő a Rhyacophilidae és Hydroptilidae család igen alacsony fajszáma. Az előbbire részben a megfelelő élőhelyek kis száma vagy hiánya lehet magyarázat. A hazai Rhyacophila fajok - a Rh. pascoeitől eltekintve - gyorsabb folyású patakok lakói. Közülük csak a legszélesebb ökológiai tűréshatárú Rh. fasciata fordul elő, ez azonban a számára alkalmas élőhelyen igen nagy mennyiségben /Bakonynana, vö. 5. táblázat/. A Hydroptilidae család tagjai esetében az alacsony faj szám miatt az élőhelyek korlátozott kiterjedése mellett a nem megfelelő gyűjtési technikára következtethetünk. Ezek az apró, 2-4 mm-es tegzesek csak kivételesen távolodnak el élőhelyeiktől /amelyek egyaránt lehetnek álló- vagy folyóvizek/. Kedvező körülmények között azonban tömegesen repülnek fényre, egy-egy este több tucatnyi, vagy akár 2-300 példányukat is lehet látni /mint ahogy azt dél- és nyugat-dunántúli gyűjtéseink is bizonyították/. Kutatásuk meglehetősen elhanyagolt volt hazánkban, s ennek is köszönhető, hogy a családból az utóbbi években 7, faunánkra új fajt gyűjtöttünk /NÓGRÁDI 1985, 1986/. A tihanyi fénycsapda által fogott Hydroptila simulans is az újonnan kimutatott fajok^közé tartozik, nyilván a Balatonból -ahol igen gyakori- került a fénycsapdába. Kétségtelen, hogy a lelőhelyi adatok nagyobb részét a Limnephilidae család fajai szolgáltatták. Ezek a legfeltűnőbb fajok, tehát a nem szakember is jobban észreveszi azokat gyűjtés vagy csapda-anyag válogatása során. Másrészt a család legtöbb faja rendszeresen nagy utakat tesz meg: tenyészhelyét elhagyja, például az aestiváló fajok barlangokat, kiterjedtebb erdőket keresnek fel kikelésük^után. Ezért a család legtöbb faja víztől nagy távolságra is fogható, így például a Bakony száraz dolomit-fennsíkjain. Némelyik Limnephilidának 15-20 lelőhelyét ismerjük. A rosszul repülő és többnyire állóvizekben fejlődő Leptoceridákról kevés adatunk van. A Balatonban fejlődő példányok némelyike délies szél mellett besodródhat a hegység belsejébe. A kisebb-nagyobb természetes tavakban is élhetnek és tiszta vizű mesterséges tavakban /bányatavak, halastavak/ meglepően gyorsan^megtelepednek. Igy például Nyirádon egyetlen este gyűjtött 7 faj feltehetően valamelyik közeli bányatóból kerülhetett a lámpára. A korábbi, bakonyi adatokat is tartalmazó munkák 180 lelőhelyi adatot közöltek. Jelen munka csaknem megháromszorozta ezt: az 1. táblázatban 529 lelőhelyi adatot mutatunk be, köztük a korábbi közléseket is. 12 fajt korábban nem közöltek a hegység területéről. 2. Megjegyzések néhány fajról Hydroptila simulans MODELY. Első hazai előfordulási adatát NÓGRÁDI /1985/ közölte. Szederkényben találta néhány példányát. Később a Balaton déli partja mentén gyűjtöttük /NÓGRÁDI 1986/. Ujabban Patosfán fogtuk, itt halastóban él. Hydropsyche modesta NAVÁS Korábban dissimulata KUM. et BOTS, néven szerepelt. A Bakonyban régebben nem gyűjtötték, igen ritka. Itt kell megjegyeznünk, hogy ÚJHELYI /1979/ tanulmá-