Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony hegység lemezescsápú bogárfaunájának alapvetése I. (Coleoptera: Trogidae et Scarabaeidae)

Azori-szigeteket magábanfoglaló területen. Hazánk területén, igy a vizsgált Bakony hegység területén is, a palearktikus faunának az euroszibériai szubrégióra jellemző fajain kivül /természetesen ezek alkotják a Lamellicornia-fauna nagy részét, - értékes szinezőelem ként megtalálható a mediterrán, a középázsiai és a keletázsiai szubrégió néhány faja. A fajok tárgyalásánál feltüntettem az általánosan elfogadott elterjedési, illetve áreatipusokat. Az ezekre vonatkozó adatokat WINKLER /1925/, ENDRODI /1956/ és BALTHASAR /1963 munkáiból^kaptam. A Bakonyra vonatkozó szűkebben vett állatföldrajzi megjelölést a hegység általánosan elfogadott kistáj-felosztása alapján, a gyűjtési adatoknál ugyancsak jelzem. ÖKOLÓGIAI ÉS CÖNOLÓGIAI ADATOK Az egyes fajok tárgyalásánál a szakirodalomban leirt, a gyűjtött anyagon fel tüntetett adatok és a saját megfigyeléseim alapján röviden jellemeztem a kér déses faj ökológiai és cönológiai jellemzőit. A feltűnőbb ganajtúró fajok, mint pl. Scarabaeus genusz fajainak életmódját már ősidók óta ismerjük, vagy legalábbis egy-egy jellemző életmegnyil vánulásukat, mint pl. a galacsinkészités. Általában a ganajturók imágói trágya-, növény- vagy korhadékevők, ritkábban dögevők. A hazai faok táplálkozásmódjára az alábbiak jellemzők: Saprophagia /korhadékevés/. A ganajturók több nemét jellemzi, igy a hazaiak közül a Rhyssemus és Pleurophorus genuszokét. Fungivoria /gombaevés/. Tulajdonképpen speciális saprophagia. A Bolbelasmus fajokra /B. unicornis SCHRANK/ jellemző, de gyakran találkozunk Geotrupes fajoknál is vele. Koprophagia /trágyaevés/. A hazai nemek közül pl. a Geotrupes, Colobopterus, Aphodius, Heptaulacus, Gymnopleurus és Onthophagus genuszokat jellemzi. Ezen belül az egye3 fajok megoszlanak euryphag /táplálék szempontjából közömbös/, oligophag /csak néhány meghatározott táplálékot fogyasztó és stenophag /erősen körülhatárolt táplálékot fogyasztó/ fajokra. Igy a stenophag ganajturó fajok különböző trágyákra specializálódtak, mint a lófélék, a Bovidák, az 0vidák trágyájára, az erdei fajok egy része pedig a Cervidák trágyájára. Necrophagia /dögevés/. Általában nem friss kadávereken tapasztalható, hanem régi, száradó, mumifikálódó állathullákon, csontokon. Nálunk a Trox-fajok necrophagok. Sok Trox található különböző madarak /ragadozók, varjú, gólya/ fészkében, tapasztalatom szerint itt is állati maradványok necrophagiajárói van szó, mintsem koprophagiáról, ahogy azt egyes szerzők a szakirodalomban feltételezik. A táplálkozással kapcsolatos a táplálékparazitizmus jelensége. BALTHASAR /1963/ emliti más szerzőkre hivatkozva az Aphodius és Heptaulacus fajok táplálékparazitizmusát a C-eotrupes-fajok elraktározott trágyakészleteire vonatkozóan. Magam az Onthophagus ruficapillus BRULLÉ-nál tapasztaltam, hogy a Scarabaeus puncticollis LATR. galacsinját fogyasztotta. Ugyancsak BALTHASAR emliti G. SCHMIDT és más szerzőkre hivatkozva a myrmecophilia előfordulását a hazai Psammobius, Rhyssemus, Diastictus, Aegialia és Trox fajok esetében, mégpedig a vörös hangya /Pormica rufa/ fészkében. A megfigyelések azért is érdekesek, mert kifejezetten myrmecophil és termitcphil fajok a palearktikus régióban nem élnek, igy feltehető, hogy a megfigyelt állatok csak alkalmi vendégként vcltak a hangyabolyban találhatók. Általában a Scarabaeidae család fajai közömbösek a fizikai és kémiai hatásokra. Gyakori a psmmophilis /homoklakók/, nemcsak a sivatagos területeken, hanem más, homokos helyeken is. Ha a különböző ganaj túró fajok hazai ökológiai viszonyait vizsgáljuk, a következő élőhelyeket határolhatjuk körül: 1. Erdei élőhelyek. Itt erdőlakó fajokat találunk, melyek gyakran stenophagok /főleg Cervida ürüléken/. Ilyen pl. az Aphodius putridus HERBST, az Aphodius nemoralis ER., az Aphodius corvinus ER., és az Aphodius borealis GYLL. fajok. 2. Nyílt, száraz területi élőhelyek. Xerophil /szárazságkedvelő és thermophil /melegkedvelő/ fajok előfordulási helye. Ide tartoznak a sivatagos sztyeppék, sztyepperdők, homok és kősivatagok. Sok Aphodius, Glaresis, Lethrus, Scarabaeus és sok más faj tartozik ide. 3. Magasalpesi zóna élőhely. Ide tartoznak a boreo-alpesi, alpesi és más hidegkedvelő fajok élőhelyei. A Bakony hegységben csak elvétve fordul elő néhány idesorolható faj.