Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony hegység lemezescsápú bogárfaunájának alapvetése I. (Coleoptera: Trogidae et Scarabaeidae)

fordulnak a magas Északon, a szubalpesi és alpesi zónában is. Néhány kifejezetten boreo-alpin fajt is ismerünk, de nem kevés faj lakik az erdős hegyvidékeken, nagyszámú faj a sikságokon és a kultúrterületeken. A sztyeppék, a homokpuszták és a sivatagok is otthont adnak számos fajnak. Magyarországról ENDRŐDI /1956/ 68 fajt és 131 változatot emlit. A Bakony hegységből eddig 48 fajt sikerült kimutatni. A nemhez tartozó fajok trágyalakók. Táplálkozásukat a saprophagia, phytosaprophagia és a koprophagia jellemzi. Lárváik is trágyában fejlődnek. Általában az egyes fajok nem monophag táplálkozásuak, hanem többféle ürüléket is fogyasztanak. A táplálékot az egyes biotopok is meghatározzák. Az erdei fajok általában Cervidák ürülékén, a magashegyi európai fajok zergeürüléken, vagy kecske és juhtrágyán élnek. A sztyeppi fajok főleg a párosujjú patások trágyáját fogyasztják. A középeurópai Aphodius fajok legtöbbször tavasziak, de több faj többgenerációs, igy nyáron és késő ősszel is megtalálhatók. A leggyakoribb tavaszi fajok a kultúrterületeken élnek, tömegük az ott található tápláléktól függ /tehén és lótrágya/. Alnem: Ammoecius MULSANT, 1842. Az alnem tipusa: Aphodius /Ammoecius/ elevatus /0L./ Az alnem 21 faja az ethiop, a palearktikus és a nearktikus régióban van elterjedve. A Palearktisz 12 fajt mondhat magáénak. 20. Aphodius /Ammoecius/ brevis ERICHSON, 1848. /syn: - elevatus PAYKULL, 1798 /non OLIVIER/ - Euroszibériai faj. Megtalálható egész Közép-Európában és Észak-Európa déli részén. Déli elterjedésének határa Észak-Olaszország, Horvátország, Bosznia, keleten pedig a Transzkaukázus és Szibéria egészen Irkutszkig. A faj seholsem gyakori. Középeurópában, igy a Kárpát-medencében is, már koratavasszal megjelenik az erdős részeken. Az irodalom marha és nyúltrégyából emliti. Bf: 1. Pécsely: Körtvélyes, 1977. IV. 3, RI, BTM. 2. Tihany, /ES/. Kh: 3. Balatongyörök, LR, TMÁ. DB: 4. Kab-hegy, LR, TMÁ. ÉB: Pápateszér, /ES/. 6. Ugod, 1978. IV. 16, PA, mgy. - Aphodius /Ammoecius/ pannonicus PETR6VITZ, 1961. A tipuspéldányok lelőhelye: Hungária, 1895- VI. BALTHASAR /1963/ szerint a lelőhelyadat nagyon két séges, aligha lehet elfogadni, mert a leirt faj, egy olyan jól átkutatott területről, mint Magyarország, azóta sem került elő, illetve elkerülte a gyűjtők és a taxonomuook figyelmét. Amennyiben a faj él a Kárpát-medencében, akkor bakonyi előfordulását sem lehet kizárni. Alnem: Aphodius 3.str. Az alnem tipusa: Aphodius /s. str./ fimetarius /L./ Az alnembe tartozó 16 faj ból 13 a palearktikus régióban található. A Bakony hegységben 4 faját találjuk meg. 21. Aphodius /s.str./ ccnjugatus /PANZER, 1795/ - Európai faj. Megtalálható Spanyolországban, Franci

aorszagban, Közép-Olaszországban és Délkelet-Európában, továbbá a Transzkaukázus és Kisázsia az előfordulási helye. Igen rit ka faj. Hazánkban Szikszón gyűjtötték, az irodalom Budapestről, Erdélyből és a Bakonyból, Hagyvázsonyból emliti. Előfordulása megerősitésre szorul. Bf: Nagyvázsony. FRK. 22. Aphodius /s.str./ aestivalis STEPHENS, 1839. /syn.: - foetens STEPHENS, 1830 /non FABRICIUS, 1787/ et auct. - foetens FABRICIUS /sensu LANDEN, 1956/ - fuscipes MULSAHT, 1842 - sanguinipennis MULSANT, 1942 - rufiventris PRELLER, 1862 - ab. vaccinarius HERBST, 1789 /Scarabaeus/ - vaccinarius TESAR 1957 - limbatus DALLA TORRE, 1879 - ab. obscuricollis SCMIDT A. 1922 - nigricollis MULSANT, 1842/. Megjegyzés: E faj nomenklatúrájára BALTHASAR /1963/ megjegyzi, hogy az kaotikus, és az összes új rendszerezési kisérlet és annak bevezetése az ellenkezőjét éri el. A magam részéről maradtam ENDRŐDI /1956/ által használt elnevezésnél. - Eurázsiái elterjedésü faj. Megtalálható Középés Észak-Európában, a Transzkaukázusban és Északnyugat-Ázsiában. A Kárpát-medencében meglehetősen elterjedt és gyakori faj. Megtalálható a nyári hónapokban tehén és létrágyában. A Bakonyban a Keszthelyi-hegységből még nem gyűjtőt ték, de előfordulása ott is biztosra vehető. Bf: 1. Badacsony, GA, TMÁ. 2. Dörgicse, 1978. IX. 7, RI, BTM. 3. Lovas: Királykút-völgy, 1981. IX. 5, RI. BTM. 4. Hemesvámos, 1979. IX. 8, RI, BTM. 5as