Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony hegység lemezescsápú bogárfaunájának alapvetése I. (Coleoptera: Trogidae et Scarabaeidae)

néjbogár. Pontomediterrán elterjedési áreáju, pusztai faj. Földrajzi elterjedése: Közép- és Dél-Európa, Kisázsia, Sziria, Egyiptom, Turkesztán és KözépSzibéria. A Kárpát-medencében mindenütt elterjedt és közönséges. A Bakonyban minden kistájon előfordul, a xerotherm területeken a lazább talajokat kedveli. Bf: 1. Balatonudvari, 1982. VI. 26-27, RI, BTM. 2. Pét, /ES/. 3. Pula: Tálodi-erdő, 1,978. VII. 1, RI, BTM, 4. Sóly, FRH. 5- Tapolca, FRH. 6. Tihany,/ES/ 7. Veszprém, 1954. X., MM, BTM. Kh: 8. Gyenesdiás, /ES/. DB: 9. Pula: Pulai-erdő, 1978. V. 29, 250 m, legelő, fbt, ÁL, mgy. 10. Sümeg: Mogyorós-domb, 1963. VI. 3, fbt, P, BTM. 11. Szentgál, 1979. IX. 9, RI, BTM. ÉB: 12. Bskonybél, 1972. VIII. 1-15, fcs, RL, BTM. Gerence-völgy, 1973. IV. 16-30, V. 15-31, RL, BTM. 13, Bakonyszentkirály: legelő, 1979- V. 19, RI, BTM. 14. Ugod: Szár-hegy, 1978. V. 30, 300 m, legelő, fbt, ÁL, mgy. 15- Zirc /ES/. KB: 16, Bodajk: Gaja-szurdok, 1962. VIII. 7, P, BTM. Alnem: Oromus MULSANT, 1870. Az alnem tipusa: Aphodius /Oromus/ alpinus /SC0P./ Az alnemből 7 fajt ismer-link, melyből 4 a palearktikus régióban él, főleg a szubalpin és magashegyi zónában. 36. Aphodius /OROmus/ corvinus ERICHSON, 1848. /syn.: - ab. totarufus SCHMLDT__G., 1938/. - Alpesi faj. Különösen Közép-Európa hegyeiben él és DélEurópa északi részén, de hiányzik a Balkán félsziget északi részéről. Nem kizárólag hegyi biotopban fordul elő, hanem az alföldek és dombvidékek erdős részein is. Mindenféle trágyában található, vadtrágyában nagyon gyakori. A Magyar Középhegység néhány pontjáról ismert. Bf: 1. Pécsely: Körtvélyes, 1982. III. 29, RI, mgy. DB: 2. Úrkút, Zsófiapuszta, 1982. IV. 24, RI, BTM. ÉB: 3. Bakonybél: Száraz-Gerence, 1978. X. 12, 350 m bükkfahasábokról, ÁL,mgy. 4. Zirc, /ES/. Alnem: Liothorax MOTSCHULSKY, 1859 /syn.: Nialus MULSANT, 1870 - Labarrus MULSANT, 1870 - Nialaphodius KOLBE, 1908/ Az alnem tipusa: Aphodius /Liothorax/ variáns DUPT. Az alnem 35 faja megtalálható az összes állatföldrajzi régióban, az ausztrál régió kivételével. A Palearktikumban 17 faj található. ENDRŐDI a Kárpát-medencéből 7 fajt mutatott ki. 37. Aphodius /Liothorax/ kraatzi HAROLD, 1868. /syn.: - ab. castanopterus ENDRŐDI, 1955/ - Pontomediterrán elterjedési tipusú faj. Előfordul Közép-Európa délkeleti részén, a Balkán-félszigeten, Dél-Ukrajnában, a Transzkaukázusban, a Káspin-túli„területeken, Turkesztánban és Afganisztánban. Nálunk nem túl gyakori. ENDRŐDI /1956/ szerint előfordulási helyei nedves, mocsaras helyek. Egyébként korhadékevő, pusztai faj. Kh: 1. Gyenesdiás, /ES/. EB: 2. Hódosér, 1957. VIII. 27, P, BTM. 38. Aphodius /Liothorax/ variáns DUPTSCHMID, I8O5. /syn.: - niger STURM, 1805 /non PANZER, 1797/ - ambiguus MULSANT, 1842 - ab. punctatellus MULSANT, 1842 - ab. punctulatus MULSANT, 1870 - kocae REITTER, 1897 - ab. purpurascens EICHLER, 1924 - ab. fabricii d'ORBIGNY, 1892-1896 - fabriciusi SCHMIDT A., 1922 - bimaculatus FABRICIUS, 1787 /non LAXMAN, 1770/ - Változékony ganéjtúró. Palearktikus faj, mely igen széles elterjedési areállal rendelkezik. Közép- és. Dél-Európa, Észak-Afrika, Kisázsia, Transzkaukázus, Turkesztán az élőhelye, SCHMIDT Kinából is emliti. A Kárpát-medencében közönséges. A Bakony hegységben a Keleti-Bakonyból eddig még nem került elő, de előfordulása ott is biztosra^vehető. Ez a melegkedvelő faj mindenféle trágyában előfordul, de nem ritka félszáraz trágyában vagy rothadó növényeken sem. Bf: 1. Köveskál, 1978. V. 6, 15O m, legelő fbt, ÁL, mgy; 1978. V. 20, RI,BTM. 2. Nemesgulács, 1976. VII. 21-22, fcs. 3- Tihany, /ES/. Kh: 4. Balatonederics, /ES/. 5. Gyenesdiás, /ES./. 6. Keszthely, /ES/. DB: 7. Nyirád, 1976. IV. 16, RI, BTM. 8. Sáska: Agártető, 1978. IV. 19. ÁL, BTM. 9. Somlóvásárhely: Somló, I963. V. 7-8. fbt, P, BTM. ÉB: 10. Fenyőfő, /ES/. 11. Hódosér, 1957. VIII. 30, P, BTM. 12. Vaszar, /ES/.