Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

ROZNER ISTVÁN: A Bakony hegység lemezescsápú bogárfaunájának alapvetése I. (Coleoptera: Trogidae et Scarabaeidae)

ÉB: 19. Bakonyszentkirály, 1978. IX. 8, ab. fumigatus MULS., ab. nebulosus MULS., ab. limitinus SCHM., RI, BTM. 20. Bakonyszücs, 1978. VI. 16, RI. BTM. 21. Fenyőfő, W, TMÁ; 1978. VII.15, 1980. VII. I3, ab. nebulosus MULS., RI, mgy; 1979. IV. 14, 270 m, homokos legelő, fbt, AL, mgy. 22. Porva, 1961. IV. 16, P, BTM. 23. Ugod, legelő, 1977. V. 8, RI, BTM. Dióspuszta, 1972. IV. 14, V. 24-25, 1974. VI. 24, BJ, BTM. Szár-hegy, 1977. V. 8, 3OO m, erdőszél, fbt, ÁL, mgy. 24. Zirc, 1979- IX. 10, RI, BTM. KB: 25. Eplény, Malomréti-völgy, 1977. IV. 24, RI, BTM. 26. Hajmáspuszta, 1973. VI. 5, TS, BTM. 27. Súr: legelő, 1980. VII. 13, RI, BTM. 28. Várpalota, Vár-völgy, 1968. VI. 27, P, BTM. Alnem: Teuchestes MULSAHT, 1842 Az alnem tipusa: Colobopterus /Teuchestes/ fossor /L./ /Scarabaeus/. Az alnem 7 faja közül 6 a palearktikus régióban, 1 Dél-Afrikában található. 18. Colobopterus /Teuchestes/ fossor /LIHHÉ, 1758/ /syn.: Scarabaeus fossor LIME, 1758 - triangulum PILLER et MITTERPACHER, 1783 - ab. siolvaticus AHRENS, 1812 - brunneus MULSANT, 1842/ - Nagy ganéjbogár /ganajbújó, kapás cserebüly/. Palearktikus és nearktikus faj, Közép- és Észak-Európában elterjedt, délen eléri Eszak-Spanyolországot, Észak-Olaszországot és a Balkán-félsziget északi részét. Keleten a faj Kelet-Szibériáig terjed. Észak-Amerikába a hajózással hurcolták be. Faunaterületünkön elterjedt, de nem közönséges faj A Keszthelyi-hegységben eddig még nem gyűjtötték, de előfordulása ott is valószínű. A faj főleg az erdős, hegyes területeket kedveli. Leginkább marhatrágyában él. Bf: 1. Köveskál, 150 m, legelő, 1978. V. 6, fbt, ÁL, mgy; 1978. V. 20. RI, mgy. 2. Pula: legelő, 1978. V. 6, V. 29, ÁL,'BTM; 1978. V. 20, RI, BTM. Sédvölgy, 200 m, erdőszél, fbt, ÁL, mgy. Tálodi-erdő, 1978. VII. 1, VIII. 12, 1979. VII. 31, RI, mgy. DB: 3. Pula: Pulai-erdő, 1978. V. 29, 250 m, legelő, fbt, ÁL, mgy; 1978. IX. 11, RI, BTM. 4. Somlóvásárhely: Somló, I963. V. 7-8, fbt, P, BTM. ÉB: 5. Fenyőfő, 1976. VIII. 12-15, 1977. VII. 30-31, 1978. VII. 15, 1981, VII 12-13, RI, BTM. 6. Gerence-völgy, 1958. VI. 12, P, BTM. 7. Ugod, 1978. VI. 4, BJ, BTM; legelő, 1977. V. 8, VI. 5, RI, BTM. Dióspuszta, erdoszegély, 1972. IV. 24, BJ, BTM. Somberek, Hubertlak környéke, 1967. VI. 26-29, TL, BTM. Szár hegy, 1977. V. 8, 300 m, erdőszél, fbt, ÁL, mgy. KB: 8. Várpalota: Tábor-mező, I965. VI. 30, VEZ, BTM. 19. Colobopterus /Teuchestes/ haemorrhoidalis /LINNÉ, 1758/ /Syn.: Scarabaeus haemorrhoidalis LINNÉ, 1758 - Otophorus haemorrhoidalis MULSANT, 1842 ab. sanguinolentus HERBST, 1783 - ab. humeralis MULSANT, 1842 - ab. crudus SCHMIDT, 1922 - rubidus MULSANT, 1842 /non OLIVIER, 1789/. - Euroszibériai faj. Egész Európában elterjedt, kivéve a legészakibb területeket, továbbá a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Szibériában és Tibetben, Észak-Amerikába behurcolták. Nálunk elterjedt és gyakori faj, a Bakony hegység minden kistáján elő fordul. A faj a síkságokon marhatrágyában, a hegyekben kecske és birkatrágyán gyakoribb. A szubalpin zónában a faj 2000 méterig felhatol. Bf: 1. Ábrahámhegy, 1979. VI. 5, RI, BTM. 2. Badacsony, GA, TMÁ. 3. Dörgicse: KU-völgy, 1978. IX. 7, RI, BTM. 4. Kővágóörs: legelő, 1978. IX. 7, RI, BTM. 5. Köveskál, 1978. V. 20, RI, BTM; legelő, 1978. V. 6, ÁL, BTM. 6. Lovas: Királykút-völgy, 1976. V. 23, RI, mgy. 7. Pécsely: Körtvélyes, 1977. VIII. 28, RI, BTM. 8. Pula: Tálodi-erdő, 1979. VII. 31, RI, BTM; legelő, 1978. V. 6, V. 29, AL, BTM. Kh: 9. Vállus, 300 m, erdőszél, 1978. V. 21, foa, ÁL; mgy. DB: 10. Nagytárkánypuszta: Felsőnyirádi-erdő, 1979. IX. 8, RI, BTM. 11. Öcs: legelő, 1979. VII, 31, RI, BTM. Pula: Pulai-erdő, 1978. V. 29, 250m, legelő, fbt, AL, mgy. 13- Somlóvásárhely: Somló, 1963. V. 7-8, fbt, P, BTM. ÉB: 14, Fenyőfő, 1978. VII. I5, 1980. VII. 13, RI, BTM. I5. Ugod, 1977. V. 8, RI, BTM. KB: 16. Súr, legelő, 1980. VII. 13, RI, BTM. Nem: Aphodius ILLIGER, 1798 A nem tipusa: Aphodius /s. str./ fimetarius /L./ /Scarabaeus/. Fajokban a leg gazdagabb ganajtúró nem, a földkerekségen kb. 1500 faja ismeretes. Keletkezési és kifejlődési centruma a palearktikus régióban van, az itt élő fajok száma kb. 580. Az Aphodius nem fajai a legváltozatosabb élőhelyeken élnek, elő-