Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

DR. MARIÁN MIKLÓS: Dr. Keve András, 1909-1982

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 3—1984 DR. KEVE ANDRÁS 1909—1984 A Bakony-kutatás és a magyar madártan századunk egyik legnagyobb ornitológusát veszitette el Keve András elhunytával. A Bakony hegység környékének madaraival már 18 éves korában mint érettségiző diák kapcsolatba került. "A Balaton vidékét első izben mint fiatal turista 1927 júniusában kerestem fel Tihanynál,. ... már ekkor is vezettem madártani naplót, amely azonban a háború folyamán elégett" /1970/. A Bakony- és a Balaton-kutatást soha nem kívánta egymástól élesen elhatárolni, mint ahogyan nem is lehet. "A környező hegyek madarai a Balatonra járnak le gyakran inni, részben belőle táplálkozni", irja /1970/. Ezért logikusnak tartotta a Bakony-kutatás témájához kapcsolódva a Balaton madárvilágának vizsgálatát. Nagy tavunk madáréletének kutatását jóval előbb kezdte, mint a Bakony hegység ornitológiai földeritését. Első madártani közleményét is tihanyi vizsgálatai hatása alatt irta /1938/, amelyben a biotópoknak a madárvonulásban betöltött szerepével foglalkozott. Rendszeres Balaton-kutatása 1941-ben kezdődött és azt úgyszólván élete utolsó éveiig folytatta. Először Tihany, majd 1946-tól kezdve Keszthely volt kutatóutjának bázisa. Vizsgálatai eredményéről számos közleményben számolt be az Aquila, az Állattani közlemények és a Veszprém Megyei Muzeumok Közleményeinek lapjain. örömmel üdvözölte 1962-ben a veszprémi Bakonyi Múzeum kezdeményezését, amikor az megszervezte "A Bakony természeti képe" cimmel, a Bakony kutatását. Nemcsak egyik alapitő tagja volt a programnak, de 'már kész anyaggal jelentkezett annak indulásakor. A Balatont határoló hegyek madárvilágát ugyanis akkor már másfél évtized óta vizsgálta. A hegység ornitofaunájárói irt első jelentős tanulmányában