Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

PODLUSSÁNY ATTILA: A Bakony hegység áleszelény és eszelény faunája (Coleoptera: Rhinomaceridae, Attelabidae)

sodratát még nem találták meg. Ellentétben a Deporaus betulae /LINNÉ/ fajjal, nem tavasszal, hanem nyár derekán jelennek meg a fiatal bogarak. /A Bakonyban gyűjtött frissen kelt bogár gyűjtési ideje 1982. VI.19./. A bogarak hűvös, nyirkos helyeken találhatók. A Közép-Eurpában gyűjtött példányok adatai szerint a bogár júniustól szeptemberig található a tápnövényein. - A Természettudományi Múzeum Állattárának bogárgyűjteményében csupán 3 Szlovákiából származó példányt találtam. Palearktikus elterjedésü, de Észak-Afrikában és Európa déli vidékein nem él. A Bakony hegységben nagyon ritka, Fenyőfő, 1982. Vi. tn: Betula pendula ROTH. leg. MV mgy. Attelabus ni.tens /SCOPOLI, 1763/ - Tölgy levélsodró Tápnövényei a Quercus-félék és a Castanea sativa MILL. A bogarak májusban jelennek meg a tölgycserjéken, ahol a fiatal levelekkel táplálkoznak. A himek harcolnak a nőstényekért. Párosodás után a nőstény az ivadékgondozáshoz a tölgycser jéken vagy a tölgyfák alsó ágain keres megfelelő méretű és minőségű leveleket. A tölgylevelet megrágva a minőségét, a levélen futkosva pedig annak méreteit és le vélsodrásra való alkalmasságát méri fel. Ezután a levelet a közepe táján két oldalt egyenes vonalban a főérig berágja, majd a levélrészt összehajtja ugy, hogy a levél főére mellett az epidermiszt megrágja. A levél felső része kerül belülre. Az összehajtott levelet alulról kezdi feltekerni ugy, hogy a levél széleit felgöngyöli, s igy egy kis hordószerü sodratot készit, melyben 2-3 kis sárga ovális petét rak. A sodrat rövidesen leesik a földre, s az 5-10 nap múlva kikelő lárvák táplálékát képezi. Ha a sodrat teljesen kiszárad, a lárvák nem táplálkoznak. A lárvák a levélsodratban fejlődnek, áttelelnek, majd áprilisban bábozódnak. 8-10 nap bábállapot után kikelnek a bogarak. Megfigyeltem, hogy a május elején gyűjtött példányok gyakran frissen keltek, kiszinezetlenek és lágyak voltak. Elterjedése: Európa, Elő- és Közép-Ázsia, Szibéria. A Bakony hegységben nagyon gyakori. Badacsony /ia/ - Bakonybél 1964. VI. leg. PJ BTM - Bakonycsernye 1980. V. leg. RI mgy - Bakonyszentlászló: Vinye ÉB 1982. VI. leg. 01 mgy - Balatonarács: Koloska-völgy 1976. VI. leg. PA mgy - Balatongyörök 1978. V. leg. RI mgy - Balatonszepezd 1976. V. leg. RI BTM - Balatonudvari 1976. V. k, tn: Quercus, leg. PA mgy - Barnag Bf. 1978. V. leg. PA BTM - Berhida /ia/ - Csopak 1972. VI. leg. TS BTM - Csopak: Nosztori-völgy 1981. VI., 1982. V. leg. PL és PA BTM - Eplény: Malomréti-völgv 1981. VII. leg. PA mgy - Fenyőfő 1978. VII. leg. RI mgy, 1973. IV. leg. PA BTM - Isztimér KB 1979. VI. leg. PA mgv - Káptalanfüred Bf. 1969. VII. leg. NF BTM - Nagyvázsony /ia/ - Padragkut 1963. V. leg. PJ BTM Pörkölt-hegyek Kh. 1973. V. leg SzD BTM - Pula Bf. 1982. VI. leg. 01 mgy - Sur KB 1979. VI. leg. PA mgy - Tés 1963. V. leg. EJ BTM - Ugod 1972. VI. leg. BJ, 1978. V. k, tn: Quercus, leg.PA BTM - Urkut: Kab-hegy /ia/ - Uzsa 1963. VI. leg TL BTM - Vállus Kh. 1964. V. leg. PJ BTM - Várpalota 1967. V. leg. TL BTM Várvölgy Kh. 1969. V. k, tn: Quercus, leg. PA BTM - Vászoly Bf. 1982. VI. leg. MV és PA mgy - Veszprém 1954. VIII. leg. MM BTM. Apoderus aoryli /LINNÉ, 1758/ - Mogyoró levélsodró Tápnövényei a Coylus-, Betula- és Alnus-félék. A bogarak májusban jelennek meg a tápnövényeiken, ahol táplálkoznak, majd párosodnak. A peterakás májustól augusztusig is eltarthat. Az ivadékgondozás céljából a nőstény egy szivaralaku sodratot készit egy levélből. Először körbefutkossa a kiszemelt levelet, több helyen belerág, s felméri annak levélsodrásra való alkalmasságát. Ezután a levél töve közelében iv alakban rágja el a levelet, de nem egészen, s az nem esik le a földre. A mogyoró levelének a főerét is elrágja, s igy a levél nedvellátása nagymértékben csökken. Alulról kezdi sodorni a fonnyadó levelet, s közben a levélrétegek közé 1-2 petét rak. A sodrat az el nem rágott levélrészen lógva marad, s azon keresztül gyér nedvellátása is biztosított. Az égerfán a nőstény nem rágja el a levél főerét, csak megsérti, és csak akkor rágja el teljesen, amikor a sodrással és a peterakással elkészült. Az igy földre hulló sodrat a talajtól kapja az állandó nedvességet, mely a lárvák fejlődéséhez szükséges. Egy nőstény naponta 3-4 sodratot is készithet. A kikelt lárvák a sodrat szöveteivel táplálkoznak, s a sodratban bábozódnak. Az uj imágó a következő év májusában jelenik meg. Elterjedése: Európa, Elő-Azsia, Kaukázus, Szibéria, Észak-Kina. A Bakony hegységben nagyon gyakori. Badacsony /ia/ - Bakonybél 1972. VII. leg. TS BTM - Bakonycsernye 1980. V. leg. RI mgy - Bakonyszentlászló, Vinye: Hódosér ÉB 1974. VI. " leg. ZL - Bakonyszücs 1957~. VI. leg. P J, 1983. V. k, tn: Corylus avellana L. leg. PA BTM - Balatonarács: Koloska-völgy 1976. VI. leg. RI mgy - Bodajk 1969 VI. leg. TL BTM - Csehbánya 1976. Vi. leg. BJ BTM - Csesznek 1973. VII. leg.Rál BTM - Devecser: Széki-erdő 1979. VII. leg. PA mgy - Eplény 1974. V., 1978. VI. leg SzD, 1979. VI. leg. TS BTM - Farkasgyepü 1955. VI. leg. MM BTM - Fenyőfő 1979. VII., 1983. IV. leg. PL és PA mgy - Gyulafirátót 1967. V. f, leg. PJ BTM