Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

PODLUSSÁNY ATTILA: A Bakony hegység áleszelény és eszelény faunája (Coleoptera: Rhinomaceridae, Attelabidae)

hajtások rügyeibe helyezi petéit. Ezután a fiatal hajtást a csúcstól kb. 12 cmre elrágja, s az igy letörik és leesik a földre. A lárva a letört pusztuló ágacskában fejlődik, majd a talajban telel át. Tavasszal bábozódik, és kb. 14 nap bábállapot után kel ki a bogár. - Hajtástörő munkájával kárt okozhat a kosárfonással foglalkozó embereknek. A hajtástörés következtében a füz oldalhajtásokat hoz létre, mely kosárfonásra nem alkalmas. - Többször megfigyeltem és gyűjtöttem a Salix caprea L. bokrokon. Elterjedése : Európa, Elő-Azsia, Szibéria. A Bakony hegységben gyakori. Bakonybél 1964. VI. leg. PJ BTM - Bakonycsernye 1978. VIII.k, tn: Salix carpea L. leg. PA mgy- Bakonycsernye: Kisgyónbánya 1980. V. leg. PA éa RI BTM - Balatoncsicsó 1969. VII. leg. PJ BTM - Balatonederics /?/ leg. GYJ TM - Balinka: Mecsértelep 1978. VI. k, tn: Salix caprea L. leg. PA mgy - Csehbánya 1976. VI. leg. BJ BTM - Csesznek: Gézáháza CB 1983. V. leg. PA BTM - Devecser: Széki-erdő 1979. VII. leg. PA BTM - Eplény 1981. VI. MV mgy; 1981. VII. leg. PA BTM - Fenyőfő 1982. VI. leg. 01 mgy - Isztimér 1979. V. k, tn: Salix caprea L. leg. PA mgy - Monoszló 1969. VII. leg.PJ BTM - Padragkut 1978. VIII. leg. PA, 1979. VI. leg. OA BTM - Pápa 1901. V. leg. WF TM - Porva 1968. VII. leg. PJ BTM - Rezi Kh. 1979. Vi. f, OA BTM - Pörkölt-hegyek Kh. 1978. V. f, PA mgy - Révfülöp 1926. VI. leg. CSE TM - Tátika kh. 1978. V. leg. PA BTM - Várpalota, Királyszállás: Burok-völgy KB 1980. VII. leg. PA mgy - Zirc: Szarvaskut 1983. V. k, tn: Salix caDrea L. leg. PA BTM Lasiorhynchites praeustus /B0HEMAN, 1835/ - Vörös eszelény Tápnövényei a Quercus-félék, a Corylus avellana L., és a Gastanea sativa MILL. Tavasszal a nőstény a fás ágacskák hajtástöve alatt lyukat rág és ebbe helyezi a petéjét. Egy ilyen lyukba csak egy petét helyez. A peterakás után a lyukat olyan ügyesen tapasztja be, hogy annak helye alig látható. A fiatal lárva 2-3 cm-es járatot rág az ágacskában, annak szöveteivel táplálkozva fejlődik, ősszel leesik a talajra, ahol áttelel, majd bábozódik. Ritkasága miatt kártétele jelentéktelen. Elterjedése: Közép-Európa délkeleti része Elő-Azsiáig. A 3akony hegységben nagyon ritka. Pápa /?/ - Berhida /?/ - Révfülöp 1933. VII. leg. SA TM. Lasiorhynchites coeruleocephalus /SCHALLER, 1783/ - Kékfejü eszelény A bogár csak olyan területeken található, ahol a tápnövényei a Betula- és a Pinus-félék együttesen találhatók meg. A kifejlett bogár ugyanis a nyirfa leveleivel táplálkozik, lárvája viszont a fenyőfa-félék ágaiban fejlődik. Közép-Európában és igy nálunk is elsősorban a Pinus silvestris L. a tápnövénye. Tavasszal a nyirfán érési táplálkozást folytató bogarak 3 hét után párosodnak és júniusban keresik fel az erdei fenyőt. Peterakásra az 1-3 éves fejlődésü frissen letört ágakat keresik fel. A nőstény a letört ágacska sebhelye mellett lyukat rág és ebbe rakja a petéjét. Ilyen módon naponta 2-3 petét rak le. 9-10 nap múlva kikelnek a lárvák, melyek először az ág kérge alatt rágnak, majd az ág fás részeibe járatot rágnak. Október végén a lárva abbahagyja a táplálkozást, majd az ágban való áttelelés után, tavasszal folytatja. Ezután az ágból kirágja magát, a földre esik, ahol bebábozódik. Kb. 1 hónap bábállapot után kel ki a fiatal bogár és felkeresi a nyirfát, ahol táplálkozik és megerősödik. Különleges, a többi eszelényfajtól eltérő életmódja miatt VOSS 1932-ben Stenorhynchites alnembe sorolta. - Megfigyeltem és gyűjtöttem a Betula pendula ROTH, levelein. Elterjedése : Európa, fiszak-Afrika. A Bakony hegységben nagyon ritka. Fenyőfő 1979. VII. k, tn: Betula pendula ROTH. leg. PA mgy - Szigliget 4964. VII. leg. PJ BTM. Lasiorhynchites olivaceus /GYLLENHAL, 1833/ - Tölgyeszelény Tápnövényei a Quercus-félék. Életmódja ismeretlen. Tölgyfáról magam is többször kopogtattam. Elterjedése : Európa. A Bakony hegységben nem gyakori. Balatonudvari 1976 . V. k, tn: Quecus, leg. PA mgy- Berhida /Ia/ - Csesznek, Gézaháza: Ördög-árok, ÉB 1957. V. leg. PJ BTM - Eplény 1976. k, tn: Quercus, leg. PA mgy - Hárskút: Esztergálivölgy 1983. V. leg. PA BTM - Nagyvázsony /ia/ - Tátika /ia/ - Vászoly, Bf. 1978. IV. leg. PA mgy. Lasiorhynchites ca- ifrons /GYLLENHAL, 1833/ - Erdei eszelény Tápnövényei a Quercus-félék, melyek vékonyabb fák ágaiban fejlődik. A nőstény az ág hajtástöve alatt lyukat rág és ebbe rakja a petéjét. Egy ilyen lyukba csak egy petét rak. Peterakás után a lyuk felületéről óvatosan lefejtett kéregrészecskét ugy tapasztja vissza, hogy a lyuk helye alig látható. A lárva 2-3 cm-es járatot rág az ágban, és annak belső szöveteivel táplálkozik. Szeptemberben az ágból kibújva a földre esik és a talajban bábozódik. Meleg hosszú őszön a bogár már októberben előjön a talajból, de a hideg idő beálltával visszahúzódik a talajba és áttelel. Bakony hegységben őszi megjelenéséről nem találtam adatot.