Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

PODLUSSÁNY ATTILA: A Bakony hegység áleszelény és eszelény faunája (Coleoptera: Rhinomaceridae, Attelabidae)

Az eszelények fitofág bogarak, melyek közül néhány faj a termesztett növényeinken, főleg gyümölcsfáinkon táplálkozik és fejlődik. /Életmódjukat, fejlődésüket a fajok felsorolásánál ismertetem./ Elszaporodásuk esetén károkat okozhatnak a gyümölcstermesztésben. Kártételük alapján a következőképpen csoportosithatók az eszelények: Hajtás rontók; Lasiorhynchites praeustus /B

OHE

MAN/

, L. cavifrons /GYLLENHAL/, Coenorhinus aeneovirens /MARSHAM/, Rhynchites coeruleus /DEGEER/. Virágzatrontók: Coenorhinus germanicus /HERBST/, Rhinomacer attelaboides /FABRICIUS/, Doydirhynchus austriacus

/OLIVIER/

, Rhynchites hungaricus /HERBST/

. Agrontók: Pselaphorhynchites nanus /PAYKULL/, P. tomentosus /GYLLENHAL/, P. longiceps /THOMSON/. Levélfuró/aknázó/ Coenorhinus pauxillus /GERMAR/. Levélsodrók: Byctiscus betulae /LINNÉ/, B. populi /LINNÉ/, Chonostropheus tristis /FABRICIUS/, Deporaus betulae /LINNÉ/, Attelabus nitens /SCOPOLI/, Apoderus coryli /LINNÉ/, A. erythroptera /GMELIN/. 'Termésrontók: Nemonyx lepturoides /FABRICIUS/, Coenorhinus aequatus /LINNÉ/, Rhynchites auratus /SCOPOLI/, R. giganteus KRYNICKI, R.bacchus /LINNÉ/, R. lenaeus FAUST,.R. cupreus /LINNÉ/. Sajátos életmódjuk miatt kárt nem okoznak: Lasiorhynchites sericeus /HERBST/, L. coeruleocephalus /SCHALLER/. Életmódjuk ismeretlen: Auletobius sanguisorbaef /SCHRANK/, Lasiorhynchites olivaceus /GYLLENHAL/, Coenorhinus interpunctatus /STEPHENS/, Rhynchites aethiops BACH, Deporaus mannerheimi /HÜMMEL/. Természetesen az eszelények közül csupán néhány faj kártétele lehet jelentős. Ezek a következők: Rhynchites coeruleus /DEGEER/, R. auratus /SC0P0LI/, R.giganteus KRYNICKI, R. bacchus /LINNÉ/, Coenorhinus aequatus /LINNÉ/, C. germanicus /HERBST/, C. pauxillus /GERMAR/. A többi faj kártétele jelentéktelen, egyrészt tápnövényeik miatt

? másrészt ritkaságuk folytán. Az eszelények ellen való védekezés rendkivül nehéz, mivel jól repülnek, s tápnövényeik a természetben mindenütt megtalálhatók, igy az ujrafertőzés lehetősége nagy. Védekezni csak a kifejlett bogarak ellen lehet, mivel fejlődésük a növényi, részekben/termésben, levelekben, ágakban/ megy végbe. Javasolják hernyófogő övek felrakását, melyben az eszelények telelőhelyet találnak, majd a hernyófogőövek és a kárositott növényi részek /termés, letört hajtások/ összegyűjtését és elégetését, valamint a reggeli órákban a bogarak fákról való lerázását és megsemmisítését. Ezeket a módszereket legfeljebb mintavételnek vélem alkalmasnak, mivel olyan ember-, idő- és munkaigényes, hogy a gyakorlatban nehezen kivitelezhető. A szamócaeszelény ellen a szamóca virágzásának kezdete előt+ paration hatóanyagú szerrel védekezzünk. A termésrontó eszelények és a bordafuró eszelény ellen javasolják a rügyfakadás előtt foszforsavészter hatóanyagú inszekticiddel, majd a gyümölcsfa piros-, illetve fehérbimbós állapotában metilparation hatóanyagú permetezőszerrel való védekezést. Hazánkban az üzemi gyümölcsösök /elsősorban az almások/ kártevő rovarai elleni védelme a fontosabb kártevők ellen irányul /kaliforniai pajzstetü, almamoly, aknázómoly, atkák stb./. A rendszeres, sok esetben túlméretezett vegyszeres védekezés az eszelényeket is megtizedeli. Igy az eszelények elleni külön védekezésre a gyakorlatban sehol nem kerül sor.