Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)
DR. UHERKOVICH GÁBOR: A Vad-tó (Kovácsi-hegy, Zala megye) algavegetációjáról
Euastrum oblongum /GREV./ RALFS forma 1 /II. 3./ A 85 x 77,5 yum körüli méretű sejtek kevésbé mély beöblösödésekkel tagozott, mint a tipus. Újólagos előkerülése és további megfigyelések után formálisan is elkülönithető lesz a törzsalaktól . Euastvum oblongum /GREV./ RALFS forma 2 /II.4./ Az előbbinél jóval nagyobb, 165 x 80 )L\m körüli méretű sejtek, isztmuszuk 27 jum. A sejt felületén sajátos elrendezésű, részben nagyobb szemcsékből álló granuláltság /1. ábránkat/. A törzsalaktól nagyobb mértékben különbözik, mint az előbbi forma és ismételt előkerülése esetén valószinüleg varieta-i szinten lesz formálisan is elkülönithető. Micrasteria.8 votata /GREV./ RALFS forma /II. 5./ A csucsi lebeny beöblösödésénél 3 sorban rövid tompa fogak ülnek, máshol a sejtfal felületén azonban nincsenek fogak. Hasonló szervezetet a Fekete-hegy Kerek-tavában is találbam /UHERKOVICH 1982/, de ez utóbbinál a csucsi lebeny beöblösödésének apró fogacskáin kivül a sejt felületén finom granulumok is vannak, mig a Vad-tóban meglelt algán ez a granuláltság hiányzik. Valószinüleg mind a Vad-tő, mind a Kerek-tó Micrasterias rotata formája külön-külön elválasztható lesz formálisan is a M. rotata törzsalakjától. Ezek az adatok már igy is jelzik, hogy a faj annál változatosabb, mint ahogy az irodalomban eddig szerepelt. Igy pl. kétségtelen, hogy az előbbiekben ismertetett két forma jól elkülönül a M. rotata var. evoluta TURN változattól, amelynél a csucsi lebeny öblében két nagyobb fog van, valamint a var. splendida ROLL-tól, amelynél az egész felületet apró fogacskák boritják, de a var. japonica FUJTS.-tői is, amelynél viszont a csucsi lebeny leegyszerűsödött De ugyanigy különbözik az emiitett két forma a többi ismert változattól is /var. pseudoquadridentata GRÖNBL., var. papillifera RAC. stb./. Az eredmények megbeszélése A Vad-tóból 10 Cyanophyta, 2 3 Euglenophyta, 7 Chrysophyceae-Xanthophyceae, 48 Bacillariophyceae, 21 Chlorophyceae és 23 Conjugatophyceae csoportbeli algataxon jelenlétét lehetett mintáink alapján kimutatni. A kovamoszatok közül feltűnően nagy az Eunotia /12/ és a Pinnularia /17/ taxo nok száma. Ezek többsége olyan szervezet, amely az oligotrófikus vizeket részesiti előnyben, sokjuk egyben savanyuvizi indikátor, bár ilyen arányú jelenlétük inkább az átmeneti lápokra szokott jellemző lenni. A Desmidi ales rend, amely a harmonikus savanyu vizekben igen nagy formagazdagságban, sok taxonnal szokott az algaflóra összetételében részt venni, a Vadtóban viszonylag szerényebb taxonszámmal, bár közöttük néhány kétségtelenül igen érdekes szervezettel /1. az előző fejezetet/ van képviselve. A mintáinkból - a teljesség igénye nélkül - meghatározott 29 Testacea /Rhizopoda/ taxon közül 17 az irodalom szerint kimondottan savanyuvizi szervezet, elsősorban Sphagnum-gyep lakó. A Vad-tó algavegetációját az általam előzőleg vizsgált két másik Balaton-vidéki, tőzegmohás láppal, az Öcsi-tóval /UHERKOVICH 1979/ és a Kerek-tóval /UHERKOVICH 1982/ egybevetve az a legfeltűnőbb, hogy mig a Vad-tóban csak 132 algataxon jelenlétét sikerült megállapítani, az utóbbiaknál 290, illetve 212 algataxon volt az azonos módszerrel vett és feldolgozott mintákból kimutatható. A három emiitett tőzegmohás láp algavegetációja taxonómiai összetételének főbb vonásai a taxonszámok %-ára vonatkoztatva: Vad-tó Öcsi-tó KerekCyanophyta 7,58' 8,62 9,91 Euglenophyta 17,42 21,03 15 ,09 Pyrrhophyta 3,45 3,30 Chrysophyceae-Xanthophyceae 5 ,30 4,14 5,67 Bacillariophyceae 36 ,36 34,48 19,34 Chlorophyceae 15,92 18,96 11,79 Conjugatophyceae 17,42 9,32 34 ,90 100,00 100,00 100,00 A Vad-tó alacsonyabb taxonszáma arra utalhat, hogy az algák folyamatos tenyészéséhez szükséges vizellátás nincs biztosítva. A három savanyuvizü láp közül a legstabilabb vizháztartásu Kerek-tóban a legmagasabb a savanyu vizeket leginkább indikáló csoportnak, a Conjugatophyceae-nek a jelenléte /34,90 %/, mig a Vad-tóban ez az arányszám csak 17,42 %, viszont itt a kovamoszatok aránya /36,36 %/ a legmagasabb, bár ezek közül sok a savanyuvizi szervezet. Ugy tűnik, a Conjugatophyceae nagyobb változatossága, gazdagabb taxonómiai jelenléte az oligotrófikus és savanyu vizekben is csak akkor tud megvalósulni és állandósulni
