Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)
DR. UHERKOVICH GÁBOR: A Vad-tó (Kovácsi-hegy, Zala megye) algavegetációjáról
A láp fokozódó elviztelenedésével kapcsolatban nyilván fokozatosan átalakul mohaflórája is, amely átalakulás feltárása máris kutatási feladattá vált. A Vad-tóban észlelt algaszervezetek A Vad-tóból vett algológiai muntáinl. közül az 1977. VIII. 25-én, továbbá az 1982. IX. 16-án és az 1983. V. 12-én vett mintákat dolgoztuk fel teljes részlegességgel A mintákban meglelt algákat a 2. táblázat sorolja fel. Ebben az áttekinthetőség kedvéért a nagyobb rendszertani csoportokon belül a nemzetség-, ill. fajnevek alfabetikus sorrendjében szerepelnek az algataxonok. Saját ábraanyagunkra az illető taxonoknál a zárójelbe tett tábla- és ábraszámmal utalunk. A határozáshoz speciális esetekben a szövegben citált és az irodalomjegyzékben felsorolt idoralmat használtuk. Egyéb határozóirodalom vonatkozásában visszautalok már megjelent és citált munkáimban szereplő müvekre. Az 1982-es és 1983-as mintáimból a házas amőbákat /Rhizopoda, Testacea/ is igyekeztem meghatározni, miután ezek között több olyan szervezet van, amelyik a savanyu, oligotrófikus vizek megbizható indikátora. A meglelt házas amőbákat az algalista végén függelékként hozom. Utóbbi adatok, valamint az emiitett vízkémiai adatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy jelen munkám algológiai tartalmán tul a Vad-tó általánosabb limnológiai megismerését is szolgálhassa. Megjegyzések néhány a Igataxonhoz A következőkben egyrészt olyan szervezetekről emlékezünk meg, amelyek hazai előfordulása érdeklődésre tarthat számot. Másrészt kiegészitő morfológiai, méretbeli stb. adatokat hozunk néhány szervezet általánosabb megismeréséhez. Gloeocapsa minor /KÜTZ./ HOLLERB. f. dispersa /KEISSL./ HOLLERB. /Chroococcus minor /KUTZ/ NAEG. var. dispersus KEISSL./. Sejtármérő 5 um körüli, osztódás előtt kevéssel nagyobb, osztódás után valamivel kisebb. Szórt állásu sejtek kisebb-nagyobb csoportban. Lithococcus schizodichotomum /COPELAND/ BOURR. /=Heterohormogonium schizodichotomum COPELAND/ /V.ö. BOURRELLY 1970, p. 330 - 331./ Az 1,5 - 2,0 jum átmérőjü, közel gömbalaku sejtek gyöngyfüzérszerü, áldichotómikusan elágazó, szoros nyálkaburokba zárt sorokat alkotnak. Ritka szervezet, kevés helyről közölt. Microcystis marginata /MENEGH./ KÜTZ. Sejtátmérő 2,8 - 3,0 ,um, a határozott nyálkaburokkal körülvett kolóniák átmérője 95-160 p.m. Pseudanabaena minuta SKUJA A fonál 3,2 - 3,5 jam vastag, a végső sejteken a fajra jellemző kis kidomborodás. Fonálhossz 45-65 jum. Pseudanabaena sp. /P. bipes BÖCHEP ?/ A fonál 3 - 3,2 um vastag. Egyazon fonálban rövidebb /3 um/ és hosszabb /4-5 pm/ sejtekből álló szakaszok váltogathatják egymást. Cyolidiopcis acus K0RS. /I. 5./ A mintáinkból többnyire nagyobb gyakorisággal került elő. Sejtmérete 185 - 198 x 7,5 - 8,5 jum. A faj tipusos, egyenes sejtü 'példányai mellett kissé görbültek is előfordultak. Euglena arfhaerens MATV. A faj az ostornélküli Euglena-khoz tartozik. Tőzegmohás lelőhelyekről, de kevés előfordulási adatból ismert. Euglena anabaena MAINX var. minima MAINX. /V. ö. ASZAUL, 1975, p. 160./ A ritka szervezetet néhány 30 x 6,5 fim körüli példányban leltük meg. Phaaus acuminatum STOKES forma 1 /I.4./ A 22,5 x 21,5 um körüli méretű sejtek végtüskéje tompa végű és széles alapú. A sejtben egyetlen hatalmas méretű parami Ion. Phacus acuminatus ST0KES forma 2 A 30,5 x 22 jum körüli méretű sejtek végtüskéje erősebben elhajló, mint a típusnál. Egyetlen, az ostorbázis közelében lévő paramiIon. Phacus elegáns P0CHM. /I. 6./ A Ph. lismorensis-hez sejtalakjával igen hasonló, attól a nagyobb számú paramilonjával különbözik elsősorban. Igen kevés előfordulási adatból ismert alga. Phacus hamelii ALL. et LEFÉV. forma /I.3./ A 35 x 16,5 um körüli méretű szervezetnél a sejt középtáján lefutó vastagabb felületi borda - a típustól eltérően egyenetlen vastagságú. Már más vizekben is megleltem ezt az eltérő kialakulásu formát, azonban formális taxonómiai elkülönítése még nem történt m^s. /V. ö. UHERKOVICH, 1984/
