Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 3. (Zirc,1984)

DIETZEL GYULA: Újabb adatok és megfigyelések az Északi- és a Déli-Bakony Rhopalocera faunájáról, III.(1975-1984)

bizonyitó példánya pótolhatatlan érték lett, valószinüleg egyszer, s mindenkorra Néhány év óc a magyar boglárka /Iolana iolas 0CHS/ is hasonló sorsra juthat. Évről-évre ritkul az Apatura ilia SCHIFF, a kis szinjátszólepke amely szintén hovatovább nem fogja megtalálni tápnövényét. Hasonló sors vár a kis apollólepkére és rövidesen veszélyeztetve lesz egyik-másik Argynnis-fajunk és a Nymphalis polychloros L., a nagy rókalepke is. Elképzelhetőnek tartom, hogy a Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményeit nem mindenki tartja majd alkalmas fórumnak ahhoz, hogy oldalain természetvédelmünk problémáit boncolgassuk, de véleményem szerint sem a hivatásos, sem az amatőr kutató nem mehet el szó nélkül tudományos munkája során a riasztó jelenségek mellett. Nem lehetünk csak pusztán külső murkatársak, tevékenységünk hasznossága, egyre inkább fokmérője kell legyen, a környezet- és természetvédelem terén párhuzamosan végzett feltáró és ésszerű javaslattételekre is kiterjedő tevékenység. A faunisztikai kutatómunka és annak kvantitativ eredményekhez is vezető adatai, tükrözik egyben az egyre inkább veszélyhelyzetbe kerülhető fajok szinte évenkénti sorsát. Ezeknek publikáció utáni ésszerű érdemi felhasználása, ugy érzem, minden olyan szerv kötelessége, amely ezen a téren rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyek még időben megállíthatják bioszféránk és azon belül egy olyan fontos láncszem egyre gyorsulóbb pusztulását, mint a rovarvilág. Ugy érzem, hogy miután egy viszonylag tág állatföldrajzi bakonyi egység Rhopalocera faunájának pontosabban annak adatait hosszabb távra lezártnak tekinthetem, több entomológus társam felé, köszönetemet kell tolmácsolnom jelen közleményemben. Köszönetemet fejezem ki dr. Papp Jenőnek a TTM Allatára munkatársának,aki egykor, mint a veszprémi Bakonyi Múzeum zoológusa alapvető segitséget nyújtott kutatómunkám megindításához. Köszönet illeti dr. Varga Zoltánt, aki dolgozataim rendszeres, kemény, de lenditő erejű lektora. Nagy segítségemre volt dr. Tóth Sándor a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum igazgatója publikációim megjelentetése ügyében. Végezetül, de nem utolsósorban megköszönöm Bartalos Péter ajkai, dr. Nyirő Miklós várpalotai és dr.Kartal Béla veszprémi Bakony-kutatőknak, hogy adataikat és megfigyeléseiket a szükséges mértékben mindig készséggel rendelkezésemre bocsátották. IRODALOM - LITERATUR BALOGH, I /1967/: A Bükk hegység lepkefaunájának kiritikai vizsgálata L. Rov.Közlem., 20., p.95-165. BALOGH, I. /1967/: A Bükk hegység lepkefaurájának kritikai vizsgálata II. Rcv.Közlem. 20., p. 521-568. BERGMANN,

A. /19 5 2/: Die Grosschmetterlinge Mitteldeutschlands - Urania Verlag GmbH.Jena I.Band. DIETZEL, Gy./1979/: A Márkó-Szentgál-Csehbánya-Hárskut négyszög /Bakony hegység/ lepidopterologiai kutatásának eredményei II. Veszprém megyei Muz. Közi. p. 199-209. GOZMÁNY, L./1968/: Nappali lepkék.Diurna - Fauna Hungáriáé, 16., pp.204. HIGGINS,L.G., - RILEY

,N.D. /1970/: Die Tagfalter Europas und Nordwstafrikas Verlag Paul Parey Hamburg und Berlin. K0VÄCS.L. /1968/: Változások a magyarországi nagylepkék adataiban a F.R.H. illetőleg Abafi-Aigner lepkekönyvének megjelenése óta. - Rov.Közlem., p.309-364. LEWIS,

H.L./1973/: Butterflies of the World - Follett Publishing Company Chicago and Michael Dyer Associates Ltd., London. RESKOVITS, M. /1963/: A Bükk hegység lepkefaunája Rov.Közlem. 16., p.1-62. SZABŐ,R. /1956/: Magyarország Lycaenidae-i - Rov. Közlem. 3., p.235-362. RÉZBANYAI,

L. /1979/: Az Északi Bakony nappali nagylepkefaunája - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei XII., p.1-71. SZENT-IVÂNY,J./1938/: A történelmi Magyarország nagylepkefaunájának elemei Rov.Közlem., 3., p. 133-146. TALLcSjP. /1958/: Adatok a Vendvidék és az őrség nagylepkefaunájához - Röv. Közlem. 16. pp.145-146. VARGA,Z. /1963/: Ujabb adatok az Északi-Középhegység Macrolepidoptera faunájához - Rov.Közlem., 15. p.145-146.