Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

DR. ILOSVAY GYÖRGY: A farkasgyepűi bükkös ökoszisztéma Isopoda-, Chilopoda- és Diplopoda-faunájának ökológiai vizsgálata

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÜZEUM KÖZLEMÉNYEI 2—1983 A FARKASGYEPŰ! BÜKKÖS ÖKOSZISZTÉMA ISOPODA, CHILOPODA ÉS DIPLOPODA FAUNÁJÁNAK ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA DR. ILOSVAY GYÖRGY Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zire Abstract: Ecological studies on the Isopod, Diplopod and Chilopod fauna of the beechwood ecosystem from Farkasgyepű. Ecological investigations had been carried out by author systematically from 1975 till 1979 on five areas of different character and age of the beechwood ecosystem from Farkasgyepű situated in the northern part of the Bakony mountains. Given is in present paper the evaluation of a material collected by using Barber's ethyleneglycol ground-traps and soil-square sampling. Having studied the seansonal activity of the revealed 4 Isopod, 15 Diplopod and 12 Chilopod species author presents the main cenological characteristics — at first of all from the point of view of the decomposing macrofauna: percents of dominancy, cenological affinity, generalized or specialized character of the species as well as their Schoener's similarity index, and in addition the dispersity and density of the found species. Compared are in brief the different associations and locality-types from point of wiev of the decomposing macrofauna (special identity, dominant sameness [Renkonnen's value], Shannon-Weaver's formula). Bevezetés A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőműveléstani Tanszéke 1974-ben a farkasgyepűi bükkös ökoszisztémát kutatási bázisterületnek javasolta, ugyanis ,, . . . hazánkban a fatermesztés, az emberi környezetvédelem és a környezetfejlesztés szempontjából jelentős szerepe van a bükkös ökoszisztémának." (MAJER 1974). A Farkasgyepűn folyó kutatások feladatának MAJER az alapkutatás vonalán az ökoszisztéma élő és élettelen komponenseinek, biogeocönózis vonatkozásainak és dinamikájának teljes feltárását; alkalmazott kutatás vonalán a bükkösök fatermesztési, környezetvédelmi és üdültetési vonatkozásainak vizsgálatát és meghatározását jelöli meg. A farkasgyepüi bükkös szárazföldi ászkarák-, ikerszelvényes- és százlábúfaunájának kutatására a területen folyó komplex ökológiai vizsgálatok keretében került sor. A farkasgyepüi bázisterületen 5 különböző jellegű és korú állományban 1975 és 1977 között Barber-féle talajcsapdákat „üzemeltettem". A csapdák ürítése általában 2—3 hetenként történt (a téli hónapokban is alkalomszerűen ellenőriztem a csapdák tartalmát). 1978-ban ugyanezen a területen 5—10 éves gyertyános bükkösből és egy 90 éves idős bükkösből ugyancsak megközelítőleg 2—3 hetenként 25 X 25 cm-es kvadrát segítségével 10—10 talajmintát gyűjtöttem. (I. és V. terület). A csaknem 4 évig tartó gyűjtőmunka során összegyűlt anyag kiértékeléséből megpróbáltam következtetni arra, hogy a különböző korú és típusú bükkösök avarjában a különböző fajú ászkarákok, ikerszelvényesek és százlábúak az év egyes szakaszaiban milyen aktivitást mutatnak, mekkora dominanciával rendelkeznek. Arra is igyekeztem választ kapni, hogy az egyes fajoknak milyen ökológiai igényei vannak, milyen a cönológiai affinitásuk, illetve az év különböző szakaszaiban ezek az ökológiai igények, értékek hogyan változnak.