Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

DR. VERESS MÁRTON: Eltérő magasságú tönkfelszínek karsztosodásának kérdései az Északi-Bakony keleti részén

HC m. v. 4d iff. n.121 500 «00 ^777/ 6; 4M 0V*z»i 5. óora: Beroskadások tengerszint feletti magassága és gyakorisága közti kapcsolat az Északi-Bakony két karsztos övezetében Abb. 5: Der Zusammenhang zwischen der absoluten Höhe und der Häufigkeit der Einstürze in zwei Karstzonen des nördlichen Bakony-Oebirges (23,68%, ill. 12,94% jelenik meg ezen magasságokban a mélyedéseknek). E két utóbbi területen a 380—620 m magasságokat véve alapul, a mélyedések ezen belül nem egyenletesen oszlanak el. A Mester—Hajagon viszonylag nagyobb magasságokban (440—620 m) képződtek a beroskadások. A Kőris-hegy és Som-hegy közötti területeken, viszonylag alacsonyabb magasságokban (400—460 m) alakultak ki a karsztos mélyedések. Mindkét területen a beroskadások eloszlása kevésbé egyenletes. 2. A Tési-fennsíkon a fentiektől eltérő módon a mélyedések inkább alacsonyabb térszínekre jellemzőbbek, de eloszlásukra a változatos magasságok a jellemzőek. A beroskadások eloszlása szabályos, egyenletes. Ismeretes, hogy a Tési-fennsíkon a kavicstakaró teljesen hiányzik, ugyanakkor a karsztosodás igen előrehaladott (a kutatók számos víznyelőbarlangot tártak fel, továbbá a felszíni karsztos mélyedések bakonyi viszonylatban jelentős méretűek). A Som-hegy— Kőris-hegy közötti területen ugyancsak hiányzik a kavicstakaró, ugyanakkor a karsztos mélyedések kicsik (többnyire 1—2 m-es átmérőjűek), jelentősebb járatokra, barlangokra az eddigi kutatások alapján nem lehet számítani. Mindez arra utal, hogy mindkét területen, ahol lösz fedi a térszínt, a felszíni karsztosodás alacsonyabb térszíneken is végbemegy. A Tési-fennslkon a karsztos formák kialakulása