Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

ESZTERHÁS ISTVÁN: Az Alba-Regia barlang, a Bakony legnagyobb ismert barlangja

12. ábra: Az Alba Regia-barlang Kutya-ágának részlete — jól látszik a mészkő és a márga határa Abb. 12: Teil des Kutya (Hunde-) Armes der Alba Regia Höhle — die Grenze von Kalkstein und Mergel ist genau zu sehen Az Alba Regia-barlangban a radon és thoron alfa-aktivitását mérjük acetát fóliás alfanyomdetektorral a barlang több helyén (SZOLGA, 1980). A fóliát a becsapódó részecskék roncsolják és előhívás után mikroszkóp alatt közvetlenül megszámlálhatok az egységnyi területre érő becsapódási nyomok. Más barlangi adatokhoz (Vass ímre-bg, Hajnóczy-bg) képest az Alba Regia-barlang mutatja a legkisebb radonaktivitást, továbbá itt jelentkezett legkevésbé a másik két objektumnál megfigyelhető nyári maximum, téli minimum. Bővebb következtetések levonására azonban még nincs mód az alig egy éves méréssorozat után. Szpeleobiológia A barlang élővilága a felszínihez képest meglehetősen szegényes, de annál gazdagabb, mint ahogy első benyomás után gondolnánk. A kevesebb fajszám magyarázata, hogy az élet egyik fontos tényezője, a fény gyakorlatilag hiányzik. így csak olyan fajok élhetnek meg a barlangokban, melyek életműködésére eleve káros a fény, vagy alkalmazkodtak a fényhiányhoz. A barlangi klíma többi összetevője is befolyásolja az életet. A nagyobb szén-