Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)
LÁZÁR PÉTER: Adatok Sümeg környéke apróemlős-faunájához bagolyköpet-vizsgálatok alapján
IRODALOM — LITERATUR ÁDÁM L.— S. MAROSI (1975): Magyarország tájföldrajza 3. A Kisalföld és Nyugatmagyarországi peremvidék —Akadémiai Kiadó, Budapest, 183—215. BRINK, F. H. (1957): Die Säugetiere Europas. — Hamburg—Berlin. GAFFREY, G. (1953): Die Schädel der mitteleuropäischen Säugetiere. —Akademische Verlagsgesellschaft Geest und Portig K. •— G., Leipzig. GODIN, J. (1975) : Données sur le regime alismentaire de la Chouette Effraie (Tyto alba) en Belgique et dans le Nord de la France. —Aves, 12. 105—126. GRESCHIK J. (1910): Hazai ragadozómadaraink gyomortartalom-vizsgálata •— Aquila, XVII. GRESCHIK J. (1911): Hazai ragadozómadaraink gyomor- és köpettartalom-vizsgálata — Aquila, XVIII. GRESCHIK J. (1923—24) : Gyomor- és köpettartalom-vizsgálatok : adatok hazánk apróemlőseinek faunájához — Aquila, XXX—XXXI. JÁNOSSY, D.— E. SCHMIDT (1960) : Extreme Varianten des Mt der Feldmaus (Microtus arvalis Pal) in Ungarn. — Vertebrata Hungarica, II. p. 137—142. KAUFMAN et al. (1971): Use of assesment Lines toestimate density of small mammals. — Acta Theriologica, 16, 127—147. KAUFMAN et al. (1978): Density estimation of small mammals: comprarison of techniques utilizing removal trapping. —Acta Theriologica, 23, 147—172. KISS T. (1974): Ragadozó madaraink mezőgazdasági jelentősége (Szakdolgozat) KRETZOI M. (1964): Bagolyköpet-vizsgálatok — Aquila, LXIX—LXX, p. 47—50. KRETZOIM.—S. VARRÓK. (1955) :| Adatok a gyöngybagoly táplálkozásának állatföldrajzi jelentőségéhez — Aquila, LXI—LXII. MÄRZ, R. (1969): Gewöll- und Rupfungskunde. — Akademie-Verlag, Berlin. SAINT GIRONS, M.—C. MARTIN (1973): Adaptation du regime de quelques Rapaces nocturnes su paysage rural. — Bulletin d Écologie, IV. 2. 95-—120. SCHMIDT, E. (1967): Bagoly köpet-vizsgálatok— A Madártani Intézet kiadványa. SCHMIDT, E. (1969): Über die koronoidhöhe als Trennungsmerkmal bei der Neomys — Arten in Mitteleuropa sowie über neve Neomys-Fundorte in Ungarn. — Säugetierkundliche Mitteilungen, XVII. 2. p. 132—136. SCHMIDT, E. (1972): A magyarországi mezei pocok- (Microtus arvalis) állomány relatív sűrűsége 1969—1971-ben bagolyköpet-vizsgálatok alapján —Aquila, LXXV1II— LXXIX. p. 189—196. SCHMIDT, E. (1974): Die Verbreitung der Erdmaus (Microtus agrestis) in Ungarn. Säugetierkundliche — Mitteilungen, XXII. 1. p. 61—64. SCHMIDT, E. (1974): Über die Verbreitung und Wohndichte der Kleinwühlmaus (Pitymys subterraneus) in Ungarn. — Vertebrata Hungarica, XV. p. 45—52. SCHMIDT, E. (1976): Kleinesäuger faunistische Daten aus Eulengewöllen in Ungarn — Aquila, LXXXII. p. 119—144. SCHMIDT, E. —G. TOPÁL (1976): Die Verbreitung der Brandmaus (Apodemus agrárius) in Ungarn. — Acta Sc. Nat. Brno. X. 3. p. 21—26. SMITH et al. (1971) : Determining density of small mammal populations using a grid and assesment lines. — Acta Theriologica, 16. p. 105—135. SZABÓ, I. (1973): Adatok a Bakony-hegység gerincesfaunájához — A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, XII. p. 601—609. VÁSÁRHELYI, I. (1942): Das Vorkommen von Apodemus agrárius Pall, in Ungarn. — Fragm. Faun. Hung. V. p. 122—123.