Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

LÁZÁR PÉTER: Adatok Sümeg környéke apróemlős-faunájához bagolyköpet-vizsgálatok alapján

1. ábra: Sümeg környékének átnézeti térképe a köpetgyűjtőhelyekkel (Q)) és csapdapontokkal (•) Abb. 1: Die Skizzenkarte der Umgebung von Sümeg mit den Fundorten der Auswurf Sammelplätze (O) un(

l den Fallenpunkten (\3) — galagonya- és kökénybokrokat, a még szárazabb keleti oldalán borókát és nyírt találunk. A hegyhátat vegyes faállománya, zárt erdő borítja, melyben a bükk (Fagus silvatica) dominál. A Keszthelyi-hegységhez tartozó Sarvaly (III. gyűjtőhely) uralkodó faja a csertölgy (Quercus cerris), de az állomány szintén vegyes. A Rendeki-heggyel ellentétben itt— az alacsonyabb fekvésű részeken és a források környékén — nedves talajt kedvelő fitocönózisokkal is találkozunk. Jelentős eltérés mutatkozik az erdők aljnövényzetében, ami jórészt annak következménye, hogy a Rendeki-hegy anyakőzete a mészkő, a sarvalyi talajok alatt pedig bazaltot találunk. A sarvalyi erdőket kiterjedt irtások szakítják meg. Mezőgazdasági művelés alatt főként a Marcal-medencéhez tartozó területek állnak. A szőlők, kisebb gyümölcsösök nagy része a Rendeki-hegyen van. A művelt területek megoszlása Sümeg környékén az utóbbi évek átlagában a következő : 50% szántó, 20—20% rét ill. legelő, 10% szőlő, gyümölcsös. A szemes termények közül a búzát és a kukoricát termesztik. Nagy területen vetnek pillangósokat.