Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

ESZTERHÁS ISTVÁN: Az Alba-Regia barlang, a Bakony legnagyobb ismert barlangja

6. ábra: Az Alba Regia-barlang bejárata az I—44-es (Vadász-) víznyelőben Abb. 6: Eingang der Alba Regia Höhle im I—44 (Jäger-Vadász-) Wasserschlund hely, a levegő magas C0

2-tartalma, a folyékonyan sáros környezet, az alacsony hőmérséklet, a pszichikai depresszió együttes ereje eddig még állta a megismerést vágyó barlangkutatók ostromát. A Második-lapító aljának bal oldalából induló 30 m hosszú Erdész-ág végül szintén elszűkül, megakadályozva a továbbjutást. A két végpont között van egy harmadik is, ez az előbb említett 40 m-es kuszodából ágazik ki balra, nagyjából annak felénél. A Fő-ág 127 m mélyen levő Fehér-terméből indul a lapítószerű Szarka-ág északnyugat felé. Hossza mintegy 120 m, enyhén emelkedik a réteglap mentén. A Szarka-ágból jobbra a Hörgőn keresztül juthatunk a 75 m hosszú Topográfus-ágba. Ennek első szakasza még lapítójellegű, majd fokozatosan csőszerű folyosóvá válik. Ebben, mintegy 40 m után balról találjuk a Niagara kürtös termét, melyet igen szép cseppkőfolyás díszít. A Niagara termének kürtőjébe csatlakozik nyugatról a 60 m hosszú, kanyonszerű, kanyargós Meander-ág, mely 18°-os emelkedéssel tart a Bertalan-ág Szifon őreterméhez — de az átjárható összeköttetést még nem sikerült feltárni. A Bertalan-ág a Fő-ág 76 m mélységben levő Koch-csúszdájából indul nyugat felé. Megtéve benne az első 10 m-t, balra az emelkedő széles, lapos Lagunás-ágat hagyjuk el, majd dagonyás kuszodában, az ún. Orrszarvú képződmény mellett elhaladva érünk a Fehér-lapítóba, mely egy 17X12 m-es alapterületű lapos ferde terem. Ennek aljából észak felé 12 m-es szakaszon keresztül érjük el azt a 20 m hosszú, szűk eróziós járatot, a Kín-kapu szakaszát, melyen át a Tüskés-terembe érünk.