Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 2. (Zirc, 1983)

ESZTERHÁS ISTVÁN: Az Alba-Regia barlang, a Bakony legnagyobb ismert barlangja

valamint feltártuk a Szarka-ágat és az Omladék-labirintus felső zónáját. Kísérletet tettünk az U-szifon lecsapolására, vagy megkerülésére. Elkezdődtek a szórványos klímamérések Z ENTAI 1976) és faunisztikai vizsgálatok, (ESZTERHÁS 1976) folytattuk a térképezést — felmért hossz: 988 m, legnagyobb mélység: 200 m. 1977- ben a mély zónában többszöri kísérletre sem sikerült továbbjutni. Folytatódtak a biológiai gyűjtések (ESZTERHÁS 1977) és .elkezdődtek a paleontológiái gyűjtések (ESZTERHÁS 1977, KORDOS 1977). A barlangot élet- és természetvédelmi okokból lezártuk (SZOLGA 1977). 1978- ban néhány kisebb oldalág feltárásával a barlang megismert mérete 1208 m-re nőtt. Folytatódott a faunisztikai gyűjtés (ESZTERHÁS 1978) — már 56 faj létéről tudunk. Elkezdődött a barlang csepegő vizeinek és tócsáinak vízelemzése (SZOLGA 1978) . 1979- ben sikerült feltárni a jelentős méretű Bertalan-ágat, (GÖNCZÖL 1979; KOCH 1979) így a barlang hossza 1495 m (további mélységek meghódítása nem sikerült). Megindult a barlangot magába foglaló kőzetek kémiai vizsgálata, (ZENTAI 1979) folytatódtak a hidrológiai (ZENTAI 1979) és biológiai kutatások (ESZTERHÁS 1979). Bebizonyosodott, hogy az erdőben levő I—100-as víznyelő is az Alba Regia-barlanghoz tartozik (NÉMETH—SEBESTYÉN 1977), így megkezdtük annak bontását is. 1980- ban újabb oldalágak megismerésével a barlang felmért hossza már 1828 m-re nőtt (KÁRPÁT 1980). Tovább folytatódtak a biológiai (ESZTERHÁS 1980), paleontológiái (KORDOS 1980), hidrológiai,'kőzettani vizsgálatok (ZENTAI 1980) és elkezdődött a sugárzási viszonyok megismerése (SZOLGA 1980). 1981- ben a Hirtelen-ág és a Hú-kürtő felső zónájának megismerésével, feltérképezésével a barlang felmért hossza már 2050 m (de további 150—200 m bejárt újabb szakasz is van még, csak erről eddig nem készült felmérés). A bűvösnek látszó 200 m-es mélységen ez évben sem sikerült túljutni. A korábbi években megkezdett vizsgálatokat tovább folytattuk és rendszeressé tettük. Összefoglalva: az 1975-ben feltárt Alba Regia-barlangot 1981-ig 2200 m hosszúságban ismertük meg (ebből felmért hossz: 2050 m) — legnagyobb mélysége a bejárattól 200 m, így hazánk harmadik legmélyebb barlangja. Időszakosan aktív víznyelőbarlang, átlagos lejtése 25°, jelenleg ismert szakaszai a karsztvízszintet még nem érik el. Két időszakosan aktív nyelője az I—44-es és az I—45-ös, inaktív nyelője az I—100-as, de feltehetően a barlanghoz tartozik az I—101-es inaktív nyelő, (ESZTERHÁS 1980; NÉMETH— SEBESTYÉN 1977) valamint néhány teljesen eliszapolódott horpadás a szántón és kisebb felszakadás az erdőben. A barlang leírása Az Alba Regia-barlangnak egyetlen bejárata van a Vadász-nyelőben (I—44), mely erős vasráccsal van lezárva. Kulcsát a csŐszpusztai barlangkutató-házban tartjuk. A víznyelő mélypontján a bejárati akna mellett az északi sziklafalnak támaszkodva pihenőöltöző, illetve az alkalmanként használt távjelző műszerek, telefon stb. részére hasított tölgyfából kis kunyhót készítettünk. A nyelő mélypontjáról fölül betongyűrűvel, lejebb faácsolattal biztosított 4 m mély bejárati akna indul a nyelő alatti omladékba. A bejárati akna aljából lejtős omladékfolyosón érünk az első tágasabb omladék közt levő terembe, majd innen egy kürtőn becsúszva a másik ilyen terembe, ebből újabb kis kürtő vezet az omladék között kanyargó lejtős folyosóba, melynek mélypontja már 16 m-re van a bejárat alatt. A veszélyes több tonnás kövekből álló omladék beton idomkővel, sínvasakkal, valamint fadúcolással a legveszélyesebb helyeken biztosítottak, ennek ellenére azért fokozott óvatosságra van szükség e szakaszban. Az omladékfolyosó aljától már szálkőben álló eróziós barlangfolyosón mehetünk tovább kúszva a meglehetősen szűk ún. Kismó-szűkületben. Ennek végén keletre törik a járat, melyben meglátjuk a barlang első cseppköveit. Szűk cseppkőkérgezte hasadék 2 m-es letörésén kell lepréselődni a Felfedező-ág elejébe, a Falétra-terembe. Az előbbiek után ez már kényelmes, biztonságos kis terem. Déli és keleti falát bőven borítja szép cseppkőkérgeződés. Itt a barlangban tartózkodásunk tervezett helyét regisztráljuk az erre előkészített táblán balesetvédelmi okokból.