Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

DR. TÓTH SÁNDOR: Tízéves a Bakonyi Természettudományi Múzeum

tercita apátság épülete, ahol a múzeum elhelyezése és hosszabb távon való kifejlesztése is biztosíthatónak látszott. Az 1969-ben elkészült „A zirci Természettudományi Múzeum létesítési terve" alapján kezdődött el a gyakorlati megvalósítás. Miután az illetékes megyei és országos szervek jóváhagyták a tervet, 1970-ben sor került a múzeumszervezéshez szükséges első helyiségek biztosítására, melyet 1971-ben újabb helyiségek követtek. Itt kell megemlíteni, hogy Zircen már korábban is volt a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnak egy kiállítóhelye. A Reguly Antal Múzeumnak nevezett helytörténeti kiállításban a helytörténeti (főleg néprajzi) anyag mellett természettudományi tárgyakat is láthatott a közönség. Ezt a kiállítást 1972 elején átalakítottuk és korszerűsítettük, jelentős mértékben növeltük a kiállításban a természettudományi anyagot, hogy az jobban alkalmazkodjon a múzeum profiljához. Az újjáalakított kiállítás megnyitására, valamint a Bakonyi Természettudományi Múzeum ünnepélyes megnyitására 1972. május 17-én került sor. DR. KASZAB ZOLTÁN akadémikus, a budapesti Természettudományi Múzeum főigazgatója megnyitó beszédében hangoztatta: „...Országos jelentőségű eseménynek vagyunk tanúi, akik jelen lehetünk a Bakonyi Természettudományi Múzeum alapításának és első állandó kiállításának megnyitásán. Űj önálló múzeum született Veszprém megyében, sorrendben a negyedik. Ez az esemény önmagában még nem jelentene sem Veszprém megyében, sem oszágosan valami rendkívülit... Zircen azonban természettudományi múzeum avatásáról van szó, mely országosan is az első a tanácsi irányítású múzeumi hálózatban...". A Bakonyi Természettudományi Múzeum mind a mai napig az ország egyetlen, önálló vidéki természettudományi szakmúzeuma. Elnevezése jól tükrözi azt, hogy az intézmény a Bakonnyal foglalkozik, mégpedig kizárólag természettudományi szempontból. Szervezi „A Bakony természeti képe" című, most már 20 éve folyó tudományos programot. Földtani, őslénytani, növénytani és állattani gyűjtéseket végez a hegység területén. Gondoskodik a begyűjtött anyag szakszerű preparálásáról, megőrzéséről, feldolgozásáról és közzétételéről. Reprezentatív állandó és időszaki kiállítások keretében mutatja be a Bakony természetvilágát és az arra épülő népi tevékenységet. A tájjellegű múzeum gyűjtőterületéhez a természetföldrajzi, ún. tág értelemben vett mintegy 4000 km

2 nagyságú Bakony hegység tartozik. Ez a terület ugyan több ponton is jelentős mértékben kilép Veszprém megye területéből, természettudományi gyűjtéseknél azonban nem lenne célszerű megyehatárokhoz szigorúan ragaszkodni. Közművelődési tevékenység A magyar múzeumok általában tudományos és egyúttal közművelődési intézmények. Ez az alapelv vonatkozik a zirci múzeumra is. Az intézmény kezdettől fogva, de főleg az utóbbi néhány évben fejtett ki intenzív közművelődési tevékenységet. E vonatkozásban legfontosabb feladat volt „A Bakony természeti képe" címmel a hegység természetvilágát bemutató állandó kiállítás létrehozása. Ennek megvalósítására a volt apáti lakosztály helyiségeiben került sor 1978 végén. A kiállítás további korszerűsítése, tematikai bővítése az elkövetkező évek feladata. A jelenlegi állandó kiállításunk két főrészre tagolódik. Az első rész három teremben, a Bakony élővilágával ismerteti meg a múzeumlátogató közönséget. A hegységben végzett vadtelepítések emlékét őrzik a dámagancsok és a mufloncsigák. A mintegy 300 évvel ezelőtt még a Bakonyban is élt, nagy testű jávorszarvas kitömött trófeáját sokan csodálják meg, A múzeum gazdag rovaranyagából csupán néhány doboz ad ízelítőt a hegység rovarvilágából. Különösen látványosak az ízléses lepke-összeállítások. Élő növények és élő állatok teszik változatosabbá a látnivalókat. Folyadékos készítmény formájában bemutatunk néhányat a hegységben élő halakból, kétéltűekből és hüllőkből. A Gerence-völgy egyik szép részletet ábrázoló hatalmas fotó mellett kis kollekció látható a hegység erdőit alkotó fákból kivágott törzsdarabokból, melyekre a fák leveleit és virágát is ráfestették. Térképvázlat szemlélteti a Bakony növényritkaságainak előfordulási helyeit. Ezeket a ritkaságokat préselt példányokon is megfigyelhetik az érdeklődők. A falak mellett tárlók sorozata tartalmazza a fenyves, a lombos erdők, a vizek stb. jellemző madarait. Külön összeállításban ta-