Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)
DR. UHERKOVICH GÁBOR: A Fekete-hegy (Balaton-felvidék) Kerek-tava algavegetációja
1. ábra: A Kerek-tó nyugat -felől Abb. 1: Der Kerek-See vom Westen tszf. magasságú bazaltplató, a Fekete-hegy. Északon a 447 m-es Boncsos-tető nevű bazaltkúp csatlakozik hozzá. (A terület klimatológiai-növényfenológiai adatait 1. UHERKOVICH 1979.) A bazaltplató hirtelen felmeredő felső peremlejtője alján. 340— 360 m-es magasságban több — szám szerint öt — kisebb forrás található. (Ezek a hegy morfológiájában a badacsonyi Kisfaludy-forráshoz hasonló helyen fakadnak; a Fekete-hegy geológiai felépítésében, morfológiai megjelenésében egyebekben is a Badacsony alacsonyabb „testvére".) Magának a Fekete-hegynek kb. 3,5 km 2 nagyságú bazaltplatója enyhén hullámos felszínű, erdőkkel, ritkás facsoportokkal és legelőkkel borított és rajta természetes vápák találhatók. Ezekben a vápákban összesen öt kisebb-nagyobb vízmélységű és többé-kevésbé állandó vizű láp van. Közülük négy sekélyebb, a nyár folyamán jórészt beszáradó, míg az egyik víz, a Kerek-tó, nagyobb és állandó vízmélységű. (A Kerek-tó a Balatonról kiadott legutóbbi turistatérképen a Barkás-tó nevet viseli.) A Kerek-tónak kb. 300 és 400 m a két átmérője. A körös-körül enyhén lejtő legelőkről összegyűlő csapadékvíz táplálja, szegélyében forrás nem található. Széle zsombekos, magasabb víz esetében a lápszegély zsombékjai között is víz áll. A befelé fokozatosan mélyülő vízben nádas és gyékényes van, míg a legmélyebb, középső részen tőzegmohás úszóláp található. A teljesen tipikus — hazánkban ennyire jellegzetesen talán sehol meg nem levő — úszólápi rész a maga gumimatrac módjára hajlékony, 50—90 cm-es vastagságú „tőzegmoha-tutaj aval" a Sphagnum palustre. S. obtusum és a nevezetes borealis S. fimbriatum fajokból áll (BOROS, 1968). Az egyéb lápi növényekből itt az Aulocomnium palustre mohafaj és a Dryopteris thelypteris páfrányfaj érdemel figyelmet. Az úszólápon néhány fűzfa is található. Az úszóláp alatt 1—2 m-es vízréteg van. (Mind az öcs melletti Nagy-tó, mind a Kerek-tavunk mederprofiljának, részletes topográfiájának feltárása további munkák célkitűzése lehet. A hazánkban oly ritka, úszólápi résszel is rendelkező tőzegmohás láp ezen két típusos képviselője megérdemelné a geomorfológia ilyen finomabb részletkérdéseit kutatók figyelmét.) A láp vízkémiai viszonyait feltárandó, 1977. VIII. 25-én DR. TÓTH FERENCcel (Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár) vízmintákat vettünk a partszegélyi zsombékosból és az úszólápnak a lépéseink nyomán felfakadó vizéből. DR, TÓTH FERENC és munkatársai szívesek voltak a vízmintákat részletes elemzésnek alávetni, ennek adatai a következők:
