Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

DR. VERESS MÁRTON: Adalékok a Csesznek környéki barlangok klimatológiájához

A mérési adatok értékelése Feltételezzük, hogy az így megszűrt, egyszerű, néhány méteres járatokban a bejárat; megszabja a járat és a külső környezet közötti klimatikus kapcsolatot, továbbá azt, hogy a hő korlátozottan terjed bennük hőátadással. SZÓRVÁNYMÉRÉSEK : Az egyedi méréseket a bejáratok közelében végeztük, mivel gyakran a szűk járatok­ban eleve csak itt volt erre lehetőség. Ugyanakkor KORDOS L. (1970, 1972) vizsgá­latai utalnak arra, hogy a bejáratoknak döntő szerepe lehet a barlangi klíma alaku­lásában. A kapott adatok vizsgálata alkalmasnak tűnik annak kimutatására, hogy a bejáratok hogyan befolyásolják ezeknek a rövid járatoknak a léghőmérsékletét. Mivel a mérések különböző időben, tehát igen eltérő külső klimatikus feltételek mellett történtek, valamint a járatok eltérő magasságban és kitettségben nyíltak a felszínre, ráadásul a völgyek jellege is eltérő volt, az eltérő külső hőmérsékletek kikü­szöbölése érdekében hőmérséklet-különbségeket vizsgáltunk. Ha a hőmérséklet-különbségeket a hőmérők távolságának függvényében ábrázol­juk, szembeötlő, hogy az adatok eloszlása szórt (2. a, ábra). A magos-hegyi barlangok eltérést mutatnak a többi adattól. Egyrészt azzal, hogy feltűnően nagy hőmérséklet­különbséggel rendelkeznek, másrészt a hőmérők távolságának növekedése nem vonja maga után a hőmérséklet-különbségek növekedését. Valószínűleg a kis távolság­különbségek (a mérések zöme a bejárattól 2—5 m-es távolságban történt) nem tudják számottevően befolyásolni más tényező vagy tényezők hatását. Ugyancsak szórt elosz­lású adatokat kaptunk, ha a hőmérséklet-különbségeket a bejáratok területe nagy­ságának függvényében ábrázoltuk (2. b t ábra). Ha azonban a bejáratok szélességi indexének [szélességi index: alapszélesség bar­lang magassága], tehát közelítően a bejárat alakjának függvényében ábrázoltuk a hőmérséklet-különbségeket, az adatok, bár szórással, úgy helyezkednek el, hogy kö­zöttük egy egyenes húzható ki (2. b 2 ábra). Ha az adatok eloszlását a feltételezett egyenes alapján értelmezzük, az a követ­keztetés adódik, hogy a szélességi index növekedésével, tehát a barlangok bejáratá­nak ellaposodásával, a hőmérséklet-különbségek nőnek. Tehát a bejáratok alakja be­folyásolja a barlangok belsejének hőmérsékletét. Ha a bejáratok nagyságának függvényében most már a bejáratok alakjának fi­gyelembevételével (szélességi index tartományokba soroltuk a járatokat bejárataik alakjának figyelembevételével) ábrázoljuk a hőmérséklet-különbségeket (bár egy­egy esetben elég kevés adat áll rendelkezésre), a következő tendencia mutatkozik. Ahol a bejáratok szélességi indexe 1,8—3,0 értékű, a hőmérséklet-különbség a be­járat nagyságának függvényében csökkenést, ahol viszont 0,1—0,3 a szélességi index, növekedő tendenciát mutat (2. c t ábra). A két említett szélességi index tartományok közé eső tartományokban az említett hőmérsékletkülönbség-változások nagyjából ezek közé esnek, így ezek nem mutatnak tendenciát (2. c 2 ábra). összességében elmondható, hogy a kicsi járatoknál az alak jobban befolyásolja a járatok hőmérsékletét, mint a nagyobb területű bejáratoknál. Hőmérsékleti gradiens képzéssel (hőmérséklet-különbség és a hőmérő, bejárathoz képesti távolságának a hányadosa) közelítőleg kiszűrhető a különböző barlangoknál jelentkező különböző hőmérőtávolságokból adódó módosító hatás — azért csak kö­zelítőleg, mivel valószínűleg a hőmérséklet nem egyenletesen csökken a bejárattól távolodva. Ha a hőmérsékleti gradienseket a bejáratok nagyságának függvényében vizsgál­juk, az adatok egy hiperbola jellegű burkológörbe és a koordináta-tengelyek közé esnek (2. d t ábra). Tehát közelítően csökkenő hőmérséklet-különbséggel lehet szá­molni a bejáratok növekedésével. Ha a hőmérsékleti gradienst a szélességi index függvényében ábrázoljuk, az ada­tok átlagolásával egy parabola jellegű görbe húzható ki (2. d 2 ábra). Mivel a para­bola alakú görbének az x -— 0,5 szélességi index körül minimuma van, megállapít­ható, a hőmérséklet-különbség nem egyenletesen és nem egyirányúan változik a be-

Next

/
Thumbnails
Contents