Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)

DR. VERESS MÁRTON: Adalékok a Csesznek környéki barlangok klimatológiájához

A mérési adatok értékelése Feltételezzük, hogy az így megszűrt, egyszerű, néhány méteres járatokban a bejárat; megszabja a járat és a külső környezet közötti klimatikus kapcsolatot, továbbá azt, hogy a hő korlátozottan terjed bennük hőátadással. SZÓRVÁNYMÉRÉSEK : Az egyedi méréseket a bejáratok közelében végeztük, mivel gyakran a szűk járatokban eleve csak itt volt erre lehetőség. Ugyanakkor KORDOS L. (1970, 1972) vizsgálatai utalnak arra, hogy a bejáratoknak döntő szerepe lehet a barlangi klíma alakulásában. A kapott adatok vizsgálata alkalmasnak tűnik annak kimutatására, hogy a bejáratok hogyan befolyásolják ezeknek a rövid járatoknak a léghőmérsékletét. Mivel a mérések különböző időben, tehát igen eltérő külső klimatikus feltételek mellett történtek, valamint a járatok eltérő magasságban és kitettségben nyíltak a felszínre, ráadásul a völgyek jellege is eltérő volt, az eltérő külső hőmérsékletek kiküszöbölése érdekében hőmérséklet-különbségeket vizsgáltunk. Ha a hőmérséklet-különbségeket a hőmérők távolságának függvényében ábrázoljuk, szembeötlő, hogy az adatok eloszlása szórt (2. a, ábra). A magos-hegyi barlangok eltérést mutatnak a többi adattól. Egyrészt azzal, hogy feltűnően nagy hőmérsékletkülönbséggel rendelkeznek, másrészt a hőmérők távolságának növekedése nem vonja maga után a hőmérséklet-különbségek növekedését. Valószínűleg a kis távolságkülönbségek (a mérések zöme a bejárattól 2—5 m-es távolságban történt) nem tudják számottevően befolyásolni más tényező vagy tényezők hatását. Ugyancsak szórt eloszlású adatokat kaptunk, ha a hőmérséklet-különbségeket a bejáratok területe nagyságának függvényében ábrázoltuk (2. b

t ábra). Ha azonban a bejáratok szélességi indexének [szélességi index: alapszélesség barlang magassága], tehát közelítően a bejárat alakjának függvényében ábrázoltuk a hőmérséklet-különbségeket, az adatok, bár szórással, úgy helyezkednek el, hogy közöttük egy egyenes húzható ki (2. b

2 ábra). Ha az adatok eloszlását a feltételezett egyenes alapján értelmezzük, az a következtetés adódik, hogy a szélességi index növekedésével, tehát a barlangok bejáratának ellaposodásával, a hőmérséklet-különbségek nőnek. Tehát a bejáratok alakja befolyásolja a barlangok belsejének hőmérsékletét. Ha a bejáratok nagyságának függvényében most már a bejáratok alakjának figyelembevételével (szélességi index tartományokba soroltuk a járatokat bejárataik alakjának figyelembevételével) ábrázoljuk a hőmérséklet-különbségeket (bár egyegy esetben elég kevés adat áll rendelkezésre), a következő tendencia mutatkozik. Ahol a bejáratok szélességi indexe 1,8—3,0 értékű, a hőmérséklet-különbség a bejárat nagyságának függvényében csökkenést, ahol viszont 0,1—0,3 a szélességi index, növekedő tendenciát mutat (2. c

t ábra). A két említett szélességi index tartományok közé eső tartományokban az említett hőmérsékletkülönbség-változások nagyjából ezek közé esnek, így ezek nem mutatnak tendenciát (2. c

2 ábra). összességében elmondható, hogy a kicsi járatoknál az alak jobban befolyásolja a járatok hőmérsékletét, mint a nagyobb területű bejáratoknál. Hőmérsékleti gradiens képzéssel (hőmérséklet-különbség és a hőmérő, bejárathoz képesti távolságának a hányadosa) közelítőleg kiszűrhető a különböző barlangoknál jelentkező különböző hőmérőtávolságokból adódó módosító hatás — azért csak közelítőleg, mivel valószínűleg a hőmérséklet nem egyenletesen csökken a bejárattól távolodva. Ha a hőmérsékleti gradienseket a bejáratok nagyságának függvényében vizsgáljuk, az adatok egy hiperbola jellegű burkológörbe és a koordináta-tengelyek közé esnek (2. d

t ábra). Tehát közelítően csökkenő hőmérséklet-különbséggel lehet számolni a bejáratok növekedésével. Ha a hőmérsékleti gradienst a szélességi index függvényében ábrázoljuk, az adatok átlagolásával egy parabola jellegű görbe húzható ki (2. d

2 ábra). Mivel a parabola alakú görbének az x -— 0,5 szélességi index körül minimuma van, megállapítható, a hőmérséklet-különbség nem egyenletesen és nem egyirányúan változik a be-