Dr. Tóth Sándor (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 1. (Zirc, 1982)
DR. KROLOPP ENDRE – DR. VÖRÖS ISTVÁN: Macro-Mammalia és Mollusca maradványok a Mezőlak-Szélmező pusztai tőzegtelepről
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÜZEUM KÖZLEMÉNYEI 1—1982 MACRO-MAMMALIA ÉS MOLLUSCA MARADVÁNYOK A MEZŐLAK—SZÉLMEZŐ PUSZTAI TŐZEGTELEPRŐL DR. KROLOPP ENDRE—DR, VÖRÖS ISTVÁN Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Abstract: The first part of this article deals with the macromammal osteological remains found in the peat at Mezőlak—Szélmező puszta (Transdanubia) since 1937 on. These remains have got to the Hungarian National Museum. Among these bones the six skulls (found in fragmentary condition) and the several postcranial skeletal elements which came to light in 1977 are of utmost significance. The craniological and Osteometrie analyses of several remains found in the peat-bogs of Hungary made possible the separation as well as the osteological characterization of Early Holocene aurochs population. The mollusc fauna contains 31 species the overwhelming part of which consists of aquatic species. According to the fauna the environment was a marshy ai*ea continuously flooded however by a shallow water. The Marstoniopsis scholtzi (A. Schm.) having a rather Northern distribution was found here from Hungarian Quaternary sediments for the first time. The age of the fauna is Early Holocene. Bevezetés A Marcal-medence középső részén, a felsőpleisztocén teraszokkal kísért, széles alluviális süllyedékekben felhalmozódott tőzeget már régóta fejtik. A Békás—Mezőlak— Nagyacsád közötti 6,5 km 2 kiterjedésű „nádtőzegből" (LÁSZLÖ 1915) 1937 óta kerültek nagyemlős csontmaradványok a Magyar Nemzeti Múzeumba, melynek jelentős része az Archaeozoológiai Gyűjteményben található (Ltsz.: 659.1.—5., 60.25.1.—12., 78.2.1.—16.) 1 . A nagyemlős csontmaradványok lelőhelyei általánosan Mezőlak-Tőzegtelep néven ismertek, de topográfiailag a Mezőlak—Szélmező puszta mellett, a Kis Bittva Ny-i és K-i oldalán levő tőzegből származnak, amely a régészeti topográfia 48/3-as (MRT. 4. 1972) lelőhelyével azonos. 1. A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményében a mezőlaki tőzegből pontosabb rétegtani megjelölés nélkül szarvasmarha, kiskérődzők, sertés, ló, gímszarvas, őz, vaddisznó, vidra, hód, Arvicola sp., és mocsári teknős maradványai találhatók. A leletanyagra DR. TÖTH SÁNDOR hívta fel a figyelmemet, amelyért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. A Természettudományi Múzeum Öslénytárának Madárosteológiai gyűjteményében a mezőlaki tőzegréteg alsó csigás rétegéből vízityúk (Gallinula chloropus L.) és szárcsa (Fulica atra L.) csontmaradványai vannak. Az adatok közléséért DR. JÄNOSSY DÉNESnek tartozom köszönettel.
